Tudománykommunikáció | Sirubia

Sirubia

Mindennapi intellektuális empíriák


Budapest Science Meetup (reloaded)


A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.


Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.


A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.


Csatlakozzatok a Meetuphoz
, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com


Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.


Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.


Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

Variációk tudománynépszerűsítésre


A Symphony of Science projekt célja, hog a tudományos tudást élvezhető és közérthető formába öntve közelebb vigye az emberekhez. John Boswell a projekt ötletgazdáját (aki többek között zeneelmélettel, filozófiával és közgazdaságtannal is közelebbi viszonyt ápol és elektronikus zenei projektekben vesz részt) főleg a Cosmos című tudományos ismeretterjesztő műsor inspirálta, valamint az amerikai közönség számára ismert tudománynépszerűsítők mint Carl Sagan, Ann Druyan, Steve Soter, David Attenborough, Jane Goodall vagy Stephen Hawking.

Eddig hat videó készült el a projekt keretén belül 2009 ősze, a projekt kezdete óta. Az elkészült alkotások a projekt szellemiségével egyezve ingyenesek, több formátumban eredeti és remixelt formában is letölthetőek. A projektet követhetik az érdeklődők Twitteren, vagy feliratkozhatnak a YouTube csatornára is.

Tudomány és költészet kapcsolatáról, avagy tanuljunk-e memoritert


A Mindentudás Egyeteme 2002. október 28-i előadásán Hámori József agykutató a tanulás biológiai alapja kapcsán anekdotázott egy keveset:

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.


De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.


Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.