Sirubia

A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.

Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.

A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.

Csatlakozzatok a Meetuphoz, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.

Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

Muszáj vagyok megosztani veletek az egyik kedvenc képregényem mai darabját. A naponta frissülő Least I Could Do mai remekét:

Az American Chemical Society által létrehozott American Chemical Society projektje a CAS több, mint 32 millió dokumentumot tartalmazó kémiai információs adatbázis, amely publikációk és kutatási adatokat tárol és tesz kereshetővé. Ami a földi halandók számára talán ennél is érdekesebb lehet, hogy felhasználva a kumulálódott tudományos adatokat a profeszionális adatbázis mellett elérhetővé és értelmezhetővé teszik a kémiával kapcsolatos információkat a laikusok számára is. Egyrészt létrehoztak egy CAS Media Library-t, amelynek tartalma össze van hangolva a CAS adatbázisával. Másrészt a Wikipediával együttműködve egy szélesebb érdeklődésre igényt tartó online adatbázist, a Common Chemistry-t. A CAS oldalán egyébként olyan mythbusting ismeretterjesztő cikkek is ovlashatók, hogy valóban bolondak-e a kalaposmesterek és hogy valóban új elem-e a periódusos rendszer 112-es számú Ununbium-ja, vagy sem.

A Vadlo Biológiai Kutatólabor és Adatbázist üzemeltető biológusai napi tapasztalataikról tesznek közzé képregényeket változó rendszerességgel. Alább egy kisebb válogatás a jobban sikerültek közül:
Olvasom tovább…

A Symphony of Science projekt célja, hog a tudományos tudást élvezhető és közérthető formába öntve közelebb vigye az emberekhez. John Boswell a projekt ötletgazdáját (aki többek között zeneelmélettel, filozófiával és közgazdaságtannal is közelebbi viszonyt ápol és elektronikus zenei projektekben vesz részt) főleg a Cosmos című tudományos ismeretterjesztő műsor inspirálta, valamint az amerikai közönség számára ismert tudománynépszerűsítők mint Carl Sagan, Ann Druyan, Steve Soter, David Attenborough, Jane Goodall vagy Stephen Hawking.

Eddig hat videó készült el a projekt keretén belül 2009 ősze, a projekt kezdete óta. Az elkészült alkotások a projekt szellemiségével egyezve ingyenesek, több formátumban eredeti és remixelt formában is letölthetőek. A projektet követhetik az érdeklődők Twitteren, vagy feliratkozhatnak a YouTube csatornára is.

Ki ne vágyott volna kamaszkora óta arra, hogy olyan világi trükköket adjon elő a rágógumis papírral meg némi gyufával, mint MacGycer. Miközben persze a szkeptikus és a reáltudományokban képzetlen néző egyaránt tudta, hogy a megoldások csak félig helyesek, mégis remekül szórakozott.

Vannak egyértelmű esetek, melyről tudjuk, hogy nem, például 3 tábla csokoládéval ipari savszivárgást megállítani valószínűtlen, de vannak amik történetesen használhatóak. Ez a könyv részletesen és téma szerint csoportosítva sorra veszi az egyes részekben bemutatott trükköket. Bret Terrill és Greg Dierkers a két szerző minden egyes tükkhöz leírja, hogy mire van szükségünk, mit kell tennünk, mi a bemutatott trükk fizikai-kémiai-mechanikai alapja és hogy mennyire valószínű, hogy a fogások a valóságban is kihúznának minket a slamasztikából.

Nézzünk egy példát:
Kombinációs ajtózár kijátszása

Hol láthattuk: A Tűz és jég című részben, ahol Mac barátját meggyilkolják egy ellopott ékszer miatt, és a nyomok egy jól őrzött konzulátusra vezetnek.

Mire van szükség: egy nyomógombos számzáras ajtó, egy ceruza, egy darab papír

Teendők:

1. A ceruza belsejében lévő grafitot össze kell zúzni, hogy finom port kapjunk belőle.
Szórjuk a port a meglévő darab paprunkra.
Fújjuk rá a papírról a grafitport a számzár gombjaira, ügyelve rá, hogy mindenhova jusson egyenletesen.
Gondosan vizsgáljuk meg melyik gombra tapadt a legtöbb grafitpor.
Nyomjuk meg ezt a gombot.
Keressük meg, melyik a második olyan gomb, amire a legjobban tapadt a grafit, és nyomjuk meg ezt is.
És így tovább, amíg végig nem érünk a megfelelő darabból álló számsoron és ki nem nyílik az ajtó

Amiért működhet: Mikor az ujjak megérintik a gombokat, finom olajos lenyomatot hagynak maguk után. Minden következő gombra így már kevesebb zsír tapad rá. És persze minél többször nyomnak meg egy gombot annál zsírosabb lesz. Így tehát a grafitport (mely igen finomra porrá törhető, így tehát kiváló indikátoranyag lehet e kísérlethez) kirajzolja nekünk a gombok megfelelő sorrendjét.

Sajnos a tévétörténelem egyes fejezetei máig feldolgozatlanok, pedig vannak olyan gyöngyszemek, amely a mai napig rejtve vannak előttünk. Ilyen például a Digitalk (ami nem digi-talk hanem digit-alk, azaz digitális alkalmazásokat jelent), amelyről mai mesénk fog szólni. Mivel a felvételek még a NAVA egy penészes egérrágta dobozában hevernek pár terás tárolószerverén pihennek, metaadataiktól elszakítva szomorúan, ezért csupán élvezetes leírásomra tudnak hagyatkozni az érdeklődőknek.

Az MTV már a rendszerváltás előtt lehetővé tette, hogy a magyar nép is értesüljön a tudomány és technika bámulatos haladásáról (hogy a Föld banán alakú és hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni), így elindította 1987-ben a Digitalk című műsorát (érezzük a haladó gondolkodást az amerikánus címadás mögött, ugye?).

Sajnos a műsorról szó szerint semmit nem lehet találni Vágó Istvánról szóló Wikipedia szócikkben, sem a az imdb-n. Az oktató célú ismeretterjesztő sorozatnak 22 része készült el és került adásba, összesen 12 óra műsoridővel. Emellett elkészült egy, idézem: “számítógép-oktatóanyag Comodorre 64 számitógépre való magnetofonkazettára rögzithető formában” A témában szakértő vendégeket Vágó István interjúvolta meg, miközben bejátszásokkal illusztrálták az elhangzottakat. A részek általában tematikusan a számítógépes-információtechnológiai fejlesztéseknek egy szeletét járták körül:

• vállalatirányítási rendszerek
• robotok
• szoftver
• tervezés, modelezés, szimuláció a gyártásban
• gyógyítás
• informatika az oktatásban
• művészet, szórakozás

A kor körülményeihez képest a külső és belső felvételekkel, látványos bejátszásokkal és esetenkénti stúdióban látható demonstrációkkal kimondottan izgalmas volt a műsor. Szinte láthatjuk magunk előtt az ijedten felsikkantó nézőket, amikor a robottechnológiát bemutató részben egy kisebb kredenc nagyságú robot gurul be a kanapéban ülve beszélgető riporter és riportalany közé, U alakú karja között egy pohár vizet ki-ki lötyögtetve.

Ha visszagondolunk, hogy ilyen csodákat láthatott a jónép a februárban frissen indult Szomszédok és velőtrázóan visongató Linda között, akkor valóban valamiféle eksztatikus élmény foghatta el a nézőt, amikor arra gondolt, hogy a jövő elkezdődött elérkezett. A meghívottak a lehetőséget talán kicsit maguk is hitetlenül fogadva, de izgalomtól elfojtott hangon, már valódi napi tapasztalatokról számoltak be erősen keresgélve a szavakat, amikkel leírhatják a csodát olyanoknak, akik még csak távolról hallottak számítógépről. És itt még majd egy évtizedre vagyunk attól hogy Vágási Feri vindózkilencvenöt után vágyakozzon.