április 11. költészet nektek – egy személyes kedvenc, nesztek
Orbán Ottó: A tavasz fűzöld műtőjében
A görögök főistenét a nagycsaládosok gondja nyomasztja;
étkezéskor negyven-ötven isten üli körbe a nagy ebédlőasztalt,
és mind jártatja a száját, fülsiketítő kanálcsörgés, ricsaj, Zeusznak
villámlania és mennydörögnie kell, hogy egyáltalán meghallják és rá figyeljenek,
s még jó, ha Héra, akit a háta mögött csak „Tehénszerűnek” neveznek,
nem vágja ki a sikítós hisztit, Apátok egy pinabubus!,
kurváit hajkurászva hol kakukká, hol bikává változik!,
s nem zeng az Olümposz a földhöz vágott krétai cserépszerviz összetörő tányérjaitól…
Taurosz csillaga földjegyben fogant, akár az isten, aki a bika alakját felölti,
és Európával a hátán úszik Karthágó felé;
hogy Afrika partján ennyi herce-hurca után végre megdughassa a nőt –
a föld a mennyet földnek képzeli, a teremtést tavasznak:
a fűzöld műtőben a műszerpolcra kirakva az újjászületés kellékei,
a szike, a csontfúró és a számítógéppel vezérelt célzókészülék.
via DIA