Könyvmarketing Konferencia 2010
November 4-én, csütörtökön tartották az IBS-en a Kreatív szervezésében a második Könyvmarketing Konferenciát.
Ebben a bejegyzésben a 3 szerintem legérdekesebb előadást foglalom össze: Walitschek Csilla (Libri), Szemere Gabriella (Polc.hu, Sanoma), Bodó Balázs (BME MOKK).
A könyvkiadókat és könyvterjesztőket megcélzó konferencia első előadójaWalitschek Csilla a Libri Zrt.
ügyvezetője a hazai könyvértékesítés és terjesztés jelenlegi valamint jövőbeli stratégiákkal kapcsolatban a következőket foglalta össze: miközben a kiadott könyvcímek száma stagnál, addig a példányszámoké az elmúlt években erősen csökkent. Ugyanakkor a termékpaletta szélesítéséről semmiképpen sem lehet lemondani. Miközben a legnagyobb alapterületű boltjukban 40 ezer címet tartanak polcon, ebből a számítások szerint 17 ezer iránti keresletből áll össze a bevétel nagy része, és ezzel együtt 6-7000 címből pedig gyakorlatilag nem adnak el semennyit.Adódik a kérdés, hogy akkor mi alapján dől el hogy mely címek kerülnek be a kínálatba? Az eladhatósági szempontokkal szemben állni látszanak általában a kultúrpolitikai szempontok. Ugyanakkor egy profitorientált kereskedőnek szükséges-e a kultúrpolitikával való foglalkozás? – tette fel a kérdést az ügyvezető, majd azonnal meg is válaszolta: ugyan szerinte nem lenne az, ők mégis igyekeznek felvállalni, hiszen vannak olyan szigorúan kulturális-művelődési szempontok ami alapján mondjuk Áprily Lajos-t akkor is a polcon kell tartani, ha tudható, hogy csak csekély számú példány fog elfogyni belőle éves szinten.
A másik ilyen kultúrpolitikai szempont a gyermekekbe, azaz a jövő olvasó nemzedékébe történő invesztálás. Az a nemzedék akik számára a könyvek a számítógépekkel és az internettel való konkurenciát jelentik, különösen fontos, hogy már egészen fiatalon olvasást szerető egyénekké váljanak. Ha ugyanis már gyermekkorban természetessé válik, hogy könyvek vannak a lakásban és a hétvégi könyvvásárlás, könyvolvasás a családi program része, akkor ezekek a gyerekek felnőttként nagyobb valószínűséggel válnak állandó könyvvásárlókká – érvelt az ügyvezető. Részben ezt igyekeznek elősegíteni az olvasósarkok is, ahol nyugodtan leülve bele lehet olvasni a művekbe, nem kell a polcok között állva, kényelmetlenül egyik lábról a másikra állva szobrozni.
A Libri Könyvkereső projekt is egy olyan szolgáltatás, amivel a vásárlók kiszolgálása a cél. Ha ugyanis van egy könyv, amit a felhasználó keres éppen nem kapható, akkor a Libri igyekszik “a föld alól is” a tervek szerint 8-10 napon belül előkeríteni a könyvet, szükség esetén Print On Demand-ben újranyomják a címet. Ehhez természetesen azokat a kapcsolatait, információit és együttműködéseit tudja felhasználni, amellyel egy egyszerű vásárló nem rendelkezik. Ezzel a terjesztő a keresleti piac olyan, eddig elhagyagolt szegmensét is igyekszik kiszolgálni, akit eddig alapesetben az antikvárpiac szoltált ki. A Könyvkeresőben meghagyott e-mailcímre legvégső esetben 30 napon belül valamilyen értesítést küldenek a keresett címről, és még ha nem is találják, a legközelebbi olyan alakalommal amikor a megflaggelt cím bekerül, akkor automatikusan értesítik a felhasználót – még akkor is, hangsúlyozta az ügyvezető – ha ez egy év múlva lesz.
Szintén új keletű marketingfogás nálunk a húzó, (vagy annak szánt) címek esetében a szerzőmarketing, amikor nem elsősorban, vagy nem csak a könyv, hanem a szerző imázsának felépítésére is komolyabb összegeket fordít a kiadó – mindezt persze marketing keretből. Ilyenre példa a Libri esetében Frei Tamás, akinek a könyvével kapcsolatban promóciós médiafelületeket vásároltak, és ezzel közvetve serkentették az árusított könyvek eladását. Végül mégegy szakmai stratégiát osztott meg a hallgatósággal az ügyvezető, vagyis hogy mi az a 16 kitételből álló kritériumrendszer, ami alapján eldől, hogy megéri-e a polcrakerülés és polcon tartás költségeit a kiadvány a várható bevételhez képest:
- ki a szerző
- ki a kiadó
- melyik tematikába/alkategóriába tartozik a cím
- mennyi az összes példányszám
- a kiadó által tervezett újranyomás dátuma
- milyen árréssel dolgozik a terjesztő a konkrét esetben
- van-e szezonja a témának (nyári utazások/karácson stb.)
- szerző korábbi műveinek eddigi fogyása
- helyettesítő termék viselkedési görbéi
- külső piaci tényezők
- árkategórián belüli trendek – azonos időszakokhoz viszonyítva
- kategórián belüli újdonságok cikkszáma
- kiadói marketing rating
- Libri marketing támogatása a címhez
- versenyképességi attirbútum
- szerző sztár indexe
Dr. Szemere Gabriella – polc.hu (Sanoma)
Az e-könyvek forgalmazásának lehetőségei és buktatói címmel tartott előadásában először ismertette, hogy a Sanoma a hazai magazinok 30%, új média divíziója pedig számításaik szerint 25%-os részesedéssel bír a hazai piacból. Az e-könyvel számára két releváns adatattal szemléltette a világtrendeket:-> Rövid karrierje ellenére már körülbelül 3 millió e-book olvasót adtak el eddig világszerte, és ez a szám csak növekedni fog
-> a világ vezető kiadói azzal számolnak, hogy 2010-ra minden 2. kiadott könyv már e-könyv lesz (és ez még egy szolid becslés)
