Sirubia

Orbán Ottó: A tavasz fűzöld műtőjében

A görögök főistenét a nagycsaládosok gondja nyomasztja;
étkezéskor negyven-ötven isten üli körbe a nagy ebédlőasztalt,
és mind jártatja a száját, fülsiketítő kanálcsörgés, ricsaj, Zeusznak
villámlania és mennydörögnie kell, hogy egyáltalán meghallják és rá figyeljenek,
s még jó, ha Héra, akit a háta mögött csak „Tehénszerűnek” neveznek,
nem vágja ki a sikítós hisztit, Apátok egy pinabubus!,
kurváit hajkurászva hol kakukká, hol bikává változik!,
s nem zeng az Olümposz a földhöz vágott krétai cserépszerviz összetörő tányérjaitól…
Taurosz csillaga földjegyben fogant, akár az isten, aki a bika alakját felölti,
és Európával a hátán úszik Karthágó felé;
hogy Afrika partján ennyi herce-hurca után végre megdughassa a nőt –
a föld a mennyet földnek képzeli, a teremtést tavasznak:
a fűzöld műtőben a műszerpolcra kirakva az újjászületés kellékei,
a szike, a csontfúró és a számítógéppel vezérelt célzókészülék.

via DIA

A Mindentudás Egyeteme 2002. október 28-i előadásán Hámori József agykutató a tanulás biológiai alapja kapcsán anekdotázott egy keveset:

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.

De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.

Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.