Nerdy Girls Need Love Too
Tudom, tudom, BoingBoingot nem osztunk tovább, de akkoris.
via BoingBoing
A konferencia előadói öt nagyobb tematikus blokkban vizsgálják a virtualitás és a valóság összemosódását, a játékok lehetőségeit a tudományos kutatásban, vagy éppen ellenkezőleg, a tudományos kutatás lehetőségeit a játékokban. Külön, kiemelt hangsúlyt kapnak a komoly játékok, a videojáték kultúra dokumentálása és bemutatása, valamint a számítógépes játékok dizájnra és művészetekre gyakorolt hatása is.
A konferencia előadói a videojátékokkal társadalmi jelenségeket és eseményeket vizsgálnak, illetve modelleznek segítségükkel, netán az emberi civilizáció jövőjét vizionálják, vagy éppen e játékok segítségével akarnak fejleszteni, oktatni, nevelni.
Az “Űrhódító: videojáték konferencia az “Űrhódító. A számítógépes játék (r)evolúciója” című kiállítás keretében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Média Oktatási és Kutató Központ szervezésében, valamint a LUDUS támogatásával kerül megrendezésre.
A konferencia ideje: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 16:30
A konferencia megnyitója: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 10:00
A konferencia helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, XIV. kerület, Városligeti krt. 11.
Tudom hol lesztek június 8-án este!
2010.06.08 – 21.00
Tűzraktér
Hegedű utca 3.
21:00
beugró: egy romkocsmás korsó sör ára: 600 ropi
A fellépők:
Mikor épp nem pakisztáni teaházakban fogyasztják vacsorájukat, Damon Hardjowirogo és George Stroud a Starscream égisze alatt egyesítik erejüket. A New York-i duó egyedülállóan keveri a nyers Gameboy dallamokat sodró, energikus dobfutamokkal és lassan épülő, epikus dalszerkezettel, melytől a Starscream zenéje olykor a teljes nyugalomból csap át pusztító erejű robbanásba. Valahogy így:
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban ma délután megnyílt talán az eddigi legszínvonalasabb játéktörténeti kiállítás, ahol nem csak megnézi, de megtapogatni és kipróbálni is lehet a restaurált játékokat. A számítógépes játék ®evolúciója alcím utal arra is, hogy ez egészen korai darabok is megtalálthatóak majd időben előrehaladva a fontosabb modellek, egészen a Xboxig.
Kiállításunk címével Tomohiro Nishikado japán programozó 1978-ban bemutatott legendás programja, a Space Invaders, s annak 1980-as évekbeli magyar átirata, az Űrhódító előtt tisztelgünk.
S tisztelgünk a számítógépes játék minden hőse előtt: ez a kiállítás az informatika katalizátoráról, a szédítően fejlődő játékipar világformáló történetéről szól.
Bemutatjuk a számítógépes játék relikviáit: konzolokat és személyi számítógépeket a hőskorból. Bepillantunk a játék közösségi tereibe, a nyolcvanas évek gyerekszobájába s a kilencvenes évek csillogó-villogó játéktermébe. Szórakozva ismerheted meg az informatikatörténet egy olyan szeletét, amely a kultúrára is hatást gyakorolt. A játékipar “Új Hollywood” lett, s a leghíresebb játékok figuráit – a tömegkultúra ikonjaiként – a street-art művészeinek köszönhetően a nagyvárosok terein láthatjuk viszont.
A megnyitóra nem csak nosztaligázni vágyók jöttek el, az általános iskolágoktól egészen a nyugdíjasokig terjedő korosztályból voltak jelen, az aláfesőzenét pedig Failotron szolgáltatta. A kiállításra egy hatalmas szocreál nappali szekrénysorba vágott space invaderen át léphetünk be. A fekete teremben fényt csak a kiállított tárgyak kapnak, és a kipróbálható játékok képernyői villognak. A kiállítás ugyan ma nyitott, de egészen év végéig megtekinthető.


Olvasom tovább…
Eyecandy videó, mindnekinek aki értékeli:
Kicsit volt ma még lehetőségem nyomogatni az iPadet, két fontos usability észrevétel: A copypaste-et egy kissé nehézkesnek érzem, és az ékezetes betűk előcsalogatása (ami ugyanaz a megoldással érhető el: lenyomva tartva másodlagos helyi menü jelenik meg, így választható ki az ujj elcsúsztatásával a kívánt betűre és az onnan való ujjfelemeléssel.) Egy kis egotrip az előző kép, bocsássátok meg :) Ismét köszönet Lackac-nak a lehetőséget.
Jöjjön a szubjektív first hands-on élmény: bár a készülék alig 0.68 kg-os ez a súly eléggé relatív: elsőre kézbe véve a táblagép az 1024×768 látvány miatt könnyűnek érezzük egy hasonló netbookok élménye után, de ahogy Bigyó Felügyelő rávilágított egy idő eltelte után nehezebbnek érezzük. (Valahogy úgy, mint az egy Gyűrűt…) A fényes LCD kijelző, mely maximális fényerőre állítva a legkeményebb szívűeket is megkönnyezteti, kiváló a fényképek nézegetésére, remekül szolgálja az iPhone-on és iTouch-on már megszokott effekteket, és egyértelműen menő.
A gyakorlati használat terén: képregényolvasásra szintén alkalmas, nagyon szépen kihozza a színeket is, azonban könyvolvasásra nem javasoljuk. A böngészőn is élvezhetően lehet szörfölni a neten, azonban a gépelésről már megoszlanak a vélemények. Volt olyan a jelen lévő tesztelők közt aki azonnal megszerette, a kezdeti félregépelések ellenére is, azonban én egy 3 soros levélnél többet nem lennék hajlandó megírni rajta a pontossághoz szükséges (számomra) terészetellenes kéztartásban, annak ellenére sem, hogy támogatja a magyar ékezetes betűket. Valószínűleg ez annak is a függvénye, hogy alapvetően kinek mennyire kényelmes a virtuális billentyűzet. A képen is látható puha borítású tok feltehetően orvosolja a hosszabb távon kényelmetlen fogást, amit Bigyó Felügyelő kifogásolt, aki rászánja ezt a nem csekély összeget, az mindenképpen ruházzon be 39 dolcsiért egy tokba is.
Ami pedig a jó-e az iPad vitát illeti, pár dolgot észrevételeznék: a bemutatás után nem sokkal iszonyatos kritika zúdult az Apple-re Olvasom tovább…
Sajnos a tévétörténelem egyes fejezetei máig feldolgozatlanok, pedig vannak olyan gyöngyszemek, amely a mai napig rejtve vannak előttünk. Ilyen például a Digitalk (ami nem digi-talk hanem digit-alk, azaz digitális alkalmazásokat jelent), amelyről mai mesénk fog szólni. Mivel a felvételek még a NAVA egy penészes egérrágta dobozában hevernek pár terás tárolószerverén pihennek, metaadataiktól elszakítva szomorúan, ezért csupán élvezetes leírásomra tudnak hagyatkozni az érdeklődőknek.
Az MTV már a rendszerváltás előtt lehetővé tette, hogy a magyar nép is értesüljön a tudomány és technika bámulatos haladásáról (hogy a Föld banán alakú és hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni), így elindította 1987-ben a Digitalk című műsorát (érezzük a haladó gondolkodást az amerikánus címadás mögött, ugye?).
Sajnos a műsorról szó szerint semmit nem lehet találni Vágó Istvánról szóló Wikipedia szócikkben, sem a az imdb-n.
Az oktató célú ismeretterjesztő sorozatnak 22 része készült el és került adásba, összesen 12 óra műsoridővel. Emellett elkészült egy, idézem: “számítógép-oktatóanyag Comodorre 64 számitógépre való magnetofonkazettára rögzithető formában”
A témában szakértő vendégeket Vágó István interjúvolta meg, miközben bejátszásokkal illusztrálták az elhangzottakat. A részek általában tematikusan a számítógépes-információtechnológiai fejlesztéseknek egy szeletét járták körül:
A kor körülményeihez képest a külső és belső felvételekkel, látványos bejátszásokkal és esetenkénti stúdióban látható demonstrációkkal kimondottan izgalmas volt a műsor. Szinte láthatjuk magunk előtt az ijedten felsikkantó nézőket, amikor a robottechnológiát bemutató részben egy kisebb kredenc nagyságú robot gurul be a kanapéban ülve beszélgető riporter és riportalany közé, U alakú karja között egy pohár vizet ki-ki lötyögtetve.
Ha visszagondolunk, hogy ilyen csodákat láthatott a jónép a februárban frissen indult Szomszédok és velőtrázóan visongató Linda között, akkor valóban valamiféle eksztatikus élmény foghatta el a nézőt, amikor arra gondolt, hogy a jövő elkezdődött elérkezett. A meghívottak a lehetőséget talán kicsit maguk is hitetlenül fogadva, de izgalomtól elfojtott hangon, már valódi napi tapasztalatokról számoltak be erősen keresgélve a szavakat, amikkel leírhatják a csodát olyanoknak, akik még csak távolról hallottak számítógépről. És itt még majd egy évtizedre vagyunk attól hogy Vágási Feri vindózkilencvenöt után vágyakozzon.
Az elkövetkezendő fél évben új gép vásárlása lesz esedékes. Ennek kapcsán filóztam rajta, hogy mi legyen a gép leendő neve. Néhány kúl, ugyanakkor klasszikus névre már gondoltam, de túl nagy klisé lenne:
-Gibson
-H.A.L.
-Matrix
-Hex
-Wintermute
fyi: történetileg az alábbiakon vagyok túl:
-Alex
-Marvin
-Heroin
Vannak azonban más jelöltek is:
-Ada
-Logris
-Asgard
-Tesla
-Tardis
-WORP
-Acid Burn
-Walhalla
-Bokanovsky
-Oktagon
-Tron
-Multivac
-Paprika
-Colossus
-Hybrid
-Serenity
-Feyerabend
És a te géped milyen névre hallgat?

Ki mondta, hogy a főzés nem lehet élvezetes? Csak be kell csempészni a játékot :) Akár a rakott rizses húsba is.
Szép eszme a szelektív hulladékgyűjtés, de elég nehéz az embereket megmozgatni vele. Kezdjük kicsiben: először vonjuk be a pacman rajongókat, valahogy így. Live szerepjáték, live kultvideojáték és környezetvédelem járjon kéz a kézben!

Aki további gyakorlati tanácsra és hasznos infókra kíváncsi, az látogasson el a Humusz háza tájára.