Sirubia

A világ egyik leghatékonyabb könyvszkennelő szerkezetét látjuk a videón, melyet a Tokiói Egyetemen fejlesztett ki négy japán mérnök: Takashi Nakashima, Yoshihiro Watanabe, Takashi Komuro, valamint Masatoshi Ishikawa.
A gép 500 kép/sec sebességgel olvassa be az oldalakat: szöveget és képet egyaránt. A szerkezet ezután feldolgozza a kapott jelet, kijavítja a szkennelés során létrejött torzulásokat és tökéletes digitális példányt készít a könyvből. A videóban a fejlesztő srcác azt mondja, hogy a felvételek 1000×1000-es felbontásban készülnek, amin azért valljuk be, a legkisebb légypiszok is remekül látszik. Igaz, hogy ez a koncepció nem lapoz magától, de gyorsabban is végez annál, hogy legyen idő kimenni szkennelés közben egy kávéra/cigire.

Olvasom tovább…

Kicsit volt ma még lehetőségem nyomogatni az iPadet, két fontos usability észrevétel: A copypaste-et egy kissé nehézkesnek érzem, és az ékezetes betűk előcsalogatása (ami ugyanaz a megoldással érhető el: lenyomva tartva másodlagos helyi menü jelenik meg, így választható ki az ujj elcsúsztatásával a kívánt betűre és az onnan való ujjfelemeléssel.) Egy kis egotrip az előző kép, bocsássátok meg :) Ismét köszönet Lackac-nak a lehetőséget.

Olvasom tovább…

Jöjjön a szubjektív first hands-on élmény: bár a készülék alig 0.68 kg-os ez a súly eléggé relatív: elsőre kézbe véve a táblagép az 1024×768 látvány miatt könnyűnek érezzük egy hasonló netbookok élménye után, de ahogy Bigyó Felügyelő rávilágított egy idő eltelte után nehezebbnek érezzük. (Valahogy úgy, mint az egy Gyűrűt…) A fényes LCD kijelző, mely maximális fényerőre állítva a legkeményebb szívűeket is megkönnyezteti, kiváló a fényképek nézegetésére, remekül szolgálja az iPhone-on és iTouch-on már megszokott effekteket, és egyértelműen menő.

A gyakorlati használat terén: képregényolvasásra szintén alkalmas, nagyon szépen kihozza a színeket is, azonban könyvolvasásra nem javasoljuk. A böngészőn is élvezhetően lehet szörfölni a neten, azonban a gépelésről már megoszlanak a vélemények. Volt olyan a jelen lévő tesztelők közt aki azonnal megszerette, a kezdeti félregépelések ellenére is, azonban én egy 3 soros levélnél többet nem lennék hajlandó megírni rajta a pontossághoz szükséges (számomra) terészetellenes kéztartásban, annak ellenére sem, hogy támogatja a magyar ékezetes betűket. Valószínűleg ez annak is a függvénye, hogy alapvetően kinek mennyire kényelmes a virtuális billentyűzet. A képen is látható puha borítású tok feltehetően orvosolja a hosszabb távon kényelmetlen fogást, amit Bigyó Felügyelő kifogásolt, aki rászánja ezt a nem csekély összeget, az mindenképpen ruházzon be 39 dolcsiért egy tokba is.

Ami pedig a jó-e az iPad vitát illeti, pár dolgot észrevételeznék: a bemutatás után nem sokkal iszonyatos kritika zúdult az Apple-re Olvasom tovább…

Ha az ember nem profi fotós mindig nagyon lelkesen fényképez a vakációk, kirándulások alkalmával és abban a reményben ül le letölteni a képeket, hogy ma igazán remek képeket lőtt. Aztán megnézi őket és rájön, hogy megint nem sikerült. Vannak azonban témák, amikkel könnyen szépet és látványosat lehet alkotni, például a panorámaképek.

Ha megvannak a képeink, már csak össze kell illeszteni.
De nem csak egymás mellé dobáljuk, mert akkor ez lesz belőle:
Itt szemmel láthatóan az eltérő szögekből fakadóan az erős napsütésben készített képek színei eltérnek, plusz a 7-8. szabály (lásd lent) sem volt teljes egészében betartva.

Mivel rakjuk tehát össze a képket?
Sokat a Photoshop ezen funkciójára esküsznek. Én a Hugint használtam, ezért ezen tapasztalataimat írom le lentebb. A Hugin előnyei:

• ingyen letölthető,


• Macre való,


• alaptudás nélkül is használható,


• sok finomhangolási lehetőség van benne, aminek hasznát veheti az is, aki később többet időzne ezzel a hobbival.


• véleményem szerint könnyen kezelhető felülete van, hamar kiismeri magát rajta a felhasználó

A végeredmény ez lett és teljesen elégedett vagyok vele, különösen első próbálkozásra és különösen, hogy az alapanyagok elkészítésekor sok apróbb hibát vétettem, de ezeket a Huginnal könnyen korrigálni tudtam (a kőkerítés nem merőleges, mint ahogyan azt a kis kép sugallja, hanem a valóságban vízszintes, de kinagyítva lehet érzékelni h kb 200°-os szélességben készült): Olvasom tovább…

A Tofu után a Coconut Batteryt szeretném ajánlani, ami megmutat minden információt a laptop akkujáról:

• megmutatja az eddigi töltési ciklusok számát (itt éppen 403 ciklus);
• megmutatja a korát (jelen esetben 48 hónap);
• megmutatja az akku eredeti kapacitását;
• megmutatja tart-e még az aktuális töltés;
• megmutatja érzékel-e gép hálózati feszültséget;

• megmutatja az akku aktuális állapotú kapacitását (értelemszerűen az ábrán is látható, hogy ez egy 4 éves gépnél csak 35%-a az eredeti kapacitásnak).

  Inteles és PPC-s Macen is használható, ingyenes és letölthető innen.
  
  

Az egyik nagy problémám a számítógép előtt üléssel mindig az volt korábban, hogy hoszabb szövegek olvasását kényelmetlennek találtam. Különösen digitalizált könyvek, szakdolgozatok, szakirodalom esetében volt ez így, ahol nem érte volna meg kinyomtatni az anyagot sem forintálisan, sem praktikussági okoból (és természetesen elvből sem).

Azóta ezt a problémámat a Tofu oldotta meg. Ez a meglepően egyszerű kis Maces program nem csinál mást, mint a beadott fájlt tartalmazó szöveget hasábokra tördeli, valahogy úgy ahogy a képen.

A program megalkotóját, Amar Sagoo-t komolyan foglalkoztatta miért kényelmetlen a képernyőn olvasás, és azt találta, hogy túl szélesek a sorok. Ezért a Tofu szövegmegjelenítése sokkal jobban hasonlít az újságok hasábjaihoz, mint a könyv oldalaihoz vagy sima html-be bedobált szövegek böngészőnyi szélességű megjelenítéséhez. Olvasom tovább…

A Gasometer Bécsben található, mely épület tulajdonképpen négy önálló gáztartály, amit átalakítottak lakóépületté, lebontás helyett:

Ami kellett hozzá:
• 4 funkcióját vesztett gáztartály
• 4 tervező
• 3 évig tartó munkálatok
• 2000munkás
• 2,4 milliárd schilling értékű befektetés

Eredmény:
• 1 új funkciót nyert „lakónegyed”
• 220.000m2 beépített alapterület ( 4, egyenként 75 m magas, 65m átmérőjű gáztartály)
• 600 lakás
• 250 kollégiumi szoba
• 70 üzletes bevásárlóközpont, 450 m bevásárló utca
• 1 szabadidőközpont
• 1 óvoda
• 1, 4200 férőhelyes rendezvényterem
• 1 multiplex ( 12 terem, 2900 férőhely )
• több iroda
• bécsi városi levélár

A gáztartályok története

A tartályokat eredetileg 1896-ban, a Gaswek Simmering megrendelésére kezdték építeni s végül 1899-ben nyitották meg. De hogy miért is volt eredetileg szüksége ilyen hatalmas gáztartályokra? Annak idején ugyanis Bécsben az utcai közvilágítást gázlámpákkal oldották meg. Bécsben 1818-tól már az utcai világító berendezésekben is használni kezdték. A kezdeti szétszórt gázüzemek azonban csak viszonylag kevés épület gázfelhasználását elégítették ki, emelett 1842-ben egy angol cég, az CGA (Inter Continental Gas Association) sikeresen vásárolta fel ezeket az üzemeket, ennek eredményeképpen pedig monopolhelyzetbe került. Ez komoly problémát okozott a lakosságnak, üzemeknek egyaránt, hiszen a cég így kénye kedve szerint alakíthatta az árakat.

A városvezetés a polgármester, Dr. Karl Luegner kezdeményezésére önálló gáztározó építésébe kezdett. Az építkezések erőltett ütemben folytak, s végül a megnyitó évében 1899 októberében használatba vették. Az üzem naponta 432 ezer köbméter gázt állított elő s az évek során ezt a mennyiséget egyre csak emelték, mely lehetővé tette a háztartás a városban, sőt egy idő után az üzem folyamatos bővítésre szorult.

A város modernizálódása az 1980-as években jutott oda, hogy a városi helyett földgáz használatra álljanak át, s így majd száz év szolgálat után ‘85-ben bezárták a gyárat, amit kora miatt műemlékké nyilvánítottak. Azonban innentől kezdve az épület hosszú ideig üresen állt, hiszen nem sok gyarlati felhasználást láttak benne, tekintve, hogy hatalmas alapterületen fekvő, nagy épületkompleumról lévén szó, a lebontás is irdatlan összegeket vett volna igénybe.

Az indusztriális környezet elvétve kulturális események rendezőit csábította arra, hogy kiállításokat rendezzenek vagy éppen őrült Rave partykat, illetve filmforgatási helyszínként is szolgáltak (itt forgatták például a James Bond: The Living Daylights-t, a tizenötödik Bond-filmet). A tulajdonjogokat végül egy építkezési vállalatnak adták el, akik lakó és irodaingatlanokat álmodtak ide. A figyelemreméltó beruházás egyik előmozdítója az volt, hogy a világtendenciához hasonlóan Bécs is egyre terjeszkedett, megapoliszként nyújtózott kifelé, s elérte a korábban városszéli ipartömböket is. Ennek egyik jele volt, egy új metróvonal indult erre, mely a gyárépület után kapta a nevét. Így lehetőség adódott arra, hogy a város vékeringésébe kapcsolódva a Gasometer központja legyen egy új városnegyednek.

Az épületekről

A négy különálló tartály izgalmas építészeti kihívás volt Olvasom tovább…

“2000-ig négy vagy öt számítógépnek elégnek kell lennie az egész világnak.”

/T.J. Watson az IBM elnöke, 1945/

A Szabó Károly (MKB Bank) és Petrovics Péter (iWiW, Virgo) nevével fémjelzett noba.hu közösségi szájt (kicsit zavarban vagyok ezzel a kifejezéssel ebben az esetben) pontosabban közösségi kölcsön-szolgáltatás már egy ideje megszellőztette az indulás hírét. A nem titkoltan a Kiva.org kezdeményezés kistestvéreként működő Nobánál volt tesztüzemmód is, a mai nappal azonban egy játékkal álltak elő, amely koncepciójában hasonló a nemsokára “élesben” is elinduló személyközi hitelezéshez. A játék célja a rendszer tökéletesítése mellett az ilyesfajta kölcsönnel való “megbarátkozás” is, hiszen ha a játékban sikeresen adsz kölcsön, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy később visszalátogatsz és valódi kölcsönbe is beszállsz.

A jatek.noba.hu oldalon olvasható alapos játékszabályzatból kiderül, hogy a játékban 3 fajta pozíció (kategória) van: a hitelező az adós és a véleményező. A játékba egy jelképes összeg (100 forint) átutalásával tudunk belépni (vagy egy nem-emelt díjas sms-ben elküldjük a játékban regisztrált email címünket) amiért 300 000Ft játékpénzt kapunk, amelyet kisebb-nagyobb összegben kölcsönadhatunk a kérelmezőknek – jó tudni: a kölcsönadás összege a játékban maximalizált, hiszen a cél az, hogy többen és gyorsan adják össze a szükséges pénzmagot. Kölcsönkérőként pedig egy kérelmet kell benyújtanunk és reménykedni, hogy megkapjuk a kért összeget. A véleményezőknek pedig találgatni kell, hogy a kölcsön vissza lesz-e fizetve vagy sem.

Mind a három kategóriában lehet nyerni: 1.) ha jók vagyunk sikeres kölcsönzésben (azaz visszafizetik a kölcsöneinket és a kamatok is gyarapítanak minket) 2.) ha ügyesen kérünk kölcsön, vagy 3.) ha legalább 50 kérelmet véleményeztünk és azokat a lehető legjobban tippeltük meg. A kérvényezett és hitelezett kölcsönök reggel 8-kor zárolódnak, majd aznap 12-kor kerülnek folyósításra, vagy dőlnek be (a játékban a való életbeli projekt lezárulását és a hitel visszafizetést itt a játék egy saját algoritmusa számolja ki) ekkor kapjuk meg a kért kölcsönünket, kapjuk vissza a pénzünket a kamatokkal illetve derül ki, hogy jól tippeltünk-e.

Olvasom tovább…