[twitter]

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

Varga Balázs, biológus – Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni. Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik. A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat….

Varga Máté, biológus – Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

a Critical Biomass blog rendszeres szerzője
ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

Sebestyén Endre, biológus – Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

[twitter]

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.

Hasznos holmik

Hely és időpont: December 15, este 19:00, Tűzraktér
A Meetupra az esemény hivatalos oldalán tudtok jelentkezni.
Az Budapest Science Meetup Facebook oldala itt található.
Az esemény Twitter csatornáját itt követhetitek.
A korábbi események videóit pedig a Blip.tv oldalán tekinthetitek meg.

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most). Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

A videókat Kelt készítette, az SF Meetup szeptemberi előadásán.
További információkért kövessetek minket Twitteren vagy a blogon.

A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.

Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.

A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.

Csatlakozzatok a Meetuphoz, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.

Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

via Time and Relative Dimensions In Space

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.

De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.

Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.