Sirubia

Szalai Ferenc, fizikus – Emlékező áramköri elemek fizikája

[twitter]

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

Varga Balázs, biológus – Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni. Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik. A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat….

Olvasom tovább…

A 2010. novemberi Budapest Science Meetup egyik legjobban sikerült előadását itt is megosztom veletek:
Dr. Galántai Zoltán
Szex, házaság, párkapcsolatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most). Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Egyre közeledik a szerda, csiszolódnak a prezentációk, gyűlnek az emberek, mi is nagyon izgulunk és terjesztjük a hírt. Aki jobban szereti az audiovizuális anyagokat, annak itt egy rövid videó a kezdeményezés létrejöttéről és a szeptember 15-i Bp Science Meetup programjáról és résztvevőiről razor tolmácsolásába.

A videókat Kelt készítette, az SF Meetup szeptemberi előadásán.
További információkért kövessetek minket Twitteren vagy a blogon.

A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.

Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.

A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.

Csatlakozzatok a Meetuphoz, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.

Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

Muszáj vagyok megosztani veletek az egyik kedvenc képregényem mai darabját. A naponta frissülő Least I Could Do mai remekét:

Az American Chemical Society által létrehozott American Chemical Society projektje a CAS több, mint 32 millió dokumentumot tartalmazó kémiai információs adatbázis, amely publikációk és kutatási adatokat tárol és tesz kereshetővé. Ami a földi halandók számára talán ennél is érdekesebb lehet, hogy felhasználva a kumulálódott tudományos adatokat a profeszionális adatbázis mellett elérhetővé és értelmezhetővé teszik a kémiával kapcsolatos információkat a laikusok számára is. Egyrészt létrehoztak egy CAS Media Library-t, amelynek tartalma össze van hangolva a CAS adatbázisával. Másrészt a Wikipediával együttműködve egy szélesebb érdeklődésre igényt tartó online adatbázist, a Common Chemistry-t. A CAS oldalán egyébként olyan mythbusting ismeretterjesztő cikkek is ovlashatók, hogy valóban bolondak-e a kalaposmesterek és hogy valóban új elem-e a periódusos rendszer 112-es számú Ununbium-ja, vagy sem.

via Time and Relative Dimensions In Space

A Vadlo Biológiai Kutatólabor és Adatbázist üzemeltető biológusai napi tapasztalataikról tesznek közzé képregényeket változó rendszerességgel. Alább egy kisebb válogatás a jobban sikerültek közül:
Olvasom tovább…

A Symphony of Science projekt célja, hog a tudományos tudást élvezhető és közérthető formába öntve közelebb vigye az emberekhez. John Boswell a projekt ötletgazdáját (aki többek között zeneelmélettel, filozófiával és közgazdaságtannal is közelebbi viszonyt ápol és elektronikus zenei projektekben vesz részt) főleg a Cosmos című tudományos ismeretterjesztő műsor inspirálta, valamint az amerikai közönség számára ismert tudománynépszerűsítők mint Carl Sagan, Ann Druyan, Steve Soter, David Attenborough, Jane Goodall vagy Stephen Hawking.

Eddig hat videó készült el a projekt keretén belül 2009 ősze, a projekt kezdete óta. Az elkészült alkotások a projekt szellemiségével egyezve ingyenesek, több formátumban eredeti és remixelt formában is letölthetőek. A projektet követhetik az érdeklődők Twitteren, vagy feliratkozhatnak a YouTube csatornára is.

A Mindentudás Egyeteme 2002. október 28-i előadásán Hámori József agykutató a tanulás biológiai alapja kapcsán anekdotázott egy keveset:

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.

De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.

Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.

A világ egyik leghatékonyabb könyvszkennelő szerkezetét látjuk a videón, melyet a Tokiói Egyetemen fejlesztett ki négy japán mérnök: Takashi Nakashima, Yoshihiro Watanabe, Takashi Komuro, valamint Masatoshi Ishikawa.
A gép 500 kép/sec sebességgel olvassa be az oldalakat: szöveget és képet egyaránt. A szerkezet ezután feldolgozza a kapott jelet, kijavítja a szkennelés során létrejött torzulásokat és tökéletes digitális példányt készít a könyvből. A videóban a fejlesztő srcác azt mondja, hogy a felvételek 1000×1000-es felbontásban készülnek, amin azért valljuk be, a legkisebb légypiszok is remekül látszik. Igaz, hogy ez a koncepció nem lapoz magától, de gyorsabban is végez annál, hogy legyen idő kimenni szkennelés közben egy kávéra/cigire.

Olvasom tovább…

„640 KB – mindenkinek elégnek kell lennie.”

/Bill Gates – 1981/

[citation needed ]

Kedves olvasók, barátok, itt megjelentek. Kisebb szünet állt be a blogon (legjobb szakértőink már dolgoznak a probléma megoldásán) de addig is érdemes vigyázó szemeteket a római tanulmányutamnak szentelt írásokra, a relateproject.sirubia.net -re szegezni. Olaszország, Róma, ENEA Kutatóközpont (Italian National Agency for New Technologies, Energy and Sustainable Economic Development)

Lesznek szubjektív olasz-észlelések és exklúzív fotók (nem tréfálok, igen kevés kép található a központról, aki nem hiszi – google it! ) melyeket fővesztés terhe mellett, igazi kémtevékenyésg segítségével készítettem el. Szeizmikus rázóasztal, elektromágneshullám tesztelő, óriás napkollektor egészen közelről és egyéb sosemlátott kütyük, valamint nem utolsó sorban békésen táplálkozó úgynevezett TUDÓSOK természetes környezetükben megfigyelve.

Továbbá ajánlom szíves figyelmetekbe a naponta többször frissülő mikroblogoldalamat, (hogy íly veretesen fogalmazzak).

Ki ne vágyott volna kamaszkora óta arra, hogy olyan világi trükköket adjon elő a rágógumis papírral meg némi gyufával, mint MacGycer. Miközben persze a szkeptikus és a reáltudományokban képzetlen néző egyaránt tudta, hogy a megoldások csak félig helyesek, mégis remekül szórakozott.

Vannak egyértelmű esetek, melyről tudjuk, hogy nem, például 3 tábla csokoládéval ipari savszivárgást megállítani valószínűtlen, de vannak amik történetesen használhatóak. Ez a könyv részletesen és téma szerint csoportosítva sorra veszi az egyes részekben bemutatott trükköket. Bret Terrill és Greg Dierkers a két szerző minden egyes tükkhöz leírja, hogy mire van szükségünk, mit kell tennünk, mi a bemutatott trükk fizikai-kémiai-mechanikai alapja és hogy mennyire valószínű, hogy a fogások a valóságban is kihúznának minket a slamasztikából.

Nézzünk egy példát:
Kombinációs ajtózár kijátszása

Hol láthattuk: A Tűz és jég című részben, ahol Mac barátját meggyilkolják egy ellopott ékszer miatt, és a nyomok egy jól őrzött konzulátusra vezetnek.

Mire van szükség: egy nyomógombos számzáras ajtó, egy ceruza, egy darab papír

Teendők:

1. A ceruza belsejében lévő grafitot össze kell zúzni, hogy finom port kapjunk belőle.
Szórjuk a port a meglévő darab paprunkra.
Fújjuk rá a papírról a grafitport a számzár gombjaira, ügyelve rá, hogy mindenhova jusson egyenletesen.
Gondosan vizsgáljuk meg melyik gombra tapadt a legtöbb grafitpor.
Nyomjuk meg ezt a gombot.
Keressük meg, melyik a második olyan gomb, amire a legjobban tapadt a grafit, és nyomjuk meg ezt is.
És így tovább, amíg végig nem érünk a megfelelő darabból álló számsoron és ki nem nyílik az ajtó

Amiért működhet: Mikor az ujjak megérintik a gombokat, finom olajos lenyomatot hagynak maguk után. Minden következő gombra így már kevesebb zsír tapad rá. És persze minél többször nyomnak meg egy gombot annál zsírosabb lesz. Így tehát a grafitport (mely igen finomra porrá törhető, így tehát kiváló indikátoranyag lehet e kísérlethez) kirajzolja nekünk a gombok megfelelő sorrendjét.

Sajnos a tévétörténelem egyes fejezetei máig feldolgozatlanok, pedig vannak olyan gyöngyszemek, amely a mai napig rejtve vannak előttünk. Ilyen például a Digitalk (ami nem digi-talk hanem digit-alk, azaz digitális alkalmazásokat jelent), amelyről mai mesénk fog szólni. Mivel a felvételek még a NAVA egy penészes egérrágta dobozában hevernek pár terás tárolószerverén pihennek, metaadataiktól elszakítva szomorúan, ezért csupán élvezetes leírásomra tudnak hagyatkozni az érdeklődőknek.

Az MTV már a rendszerváltás előtt lehetővé tette, hogy a magyar nép is értesüljön a tudomány és technika bámulatos haladásáról (hogy a Föld banán alakú és hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni), így elindította 1987-ben a Digitalk című műsorát (érezzük a haladó gondolkodást az amerikánus címadás mögött, ugye?).

Sajnos a műsorról szó szerint semmit nem lehet találni Vágó Istvánról szóló Wikipedia szócikkben, sem a az imdb-n. Az oktató célú ismeretterjesztő sorozatnak 22 része készült el és került adásba, összesen 12 óra műsoridővel. Emellett elkészült egy, idézem: “számítógép-oktatóanyag Comodorre 64 számitógépre való magnetofonkazettára rögzithető formában” A témában szakértő vendégeket Vágó István interjúvolta meg, miközben bejátszásokkal illusztrálták az elhangzottakat. A részek általában tematikusan a számítógépes-információtechnológiai fejlesztéseknek egy szeletét járták körül:

• vállalatirányítási rendszerek
• robotok
• szoftver
• tervezés, modelezés, szimuláció a gyártásban
• gyógyítás
• informatika az oktatásban
• művészet, szórakozás

A kor körülményeihez képest a külső és belső felvételekkel, látványos bejátszásokkal és esetenkénti stúdióban látható demonstrációkkal kimondottan izgalmas volt a műsor. Szinte láthatjuk magunk előtt az ijedten felsikkantó nézőket, amikor a robottechnológiát bemutató részben egy kisebb kredenc nagyságú robot gurul be a kanapéban ülve beszélgető riporter és riportalany közé, U alakú karja között egy pohár vizet ki-ki lötyögtetve.

Ha visszagondolunk, hogy ilyen csodákat láthatott a jónép a februárban frissen indult Szomszédok és velőtrázóan visongató Linda között, akkor valóban valamiféle eksztatikus élmény foghatta el a nézőt, amikor arra gondolt, hogy a jövő elkezdődött elérkezett. A meghívottak a lehetőséget talán kicsit maguk is hitetlenül fogadva, de izgalomtól elfojtott hangon, már valódi napi tapasztalatokról számoltak be erősen keresgélve a szavakat, amikkel leírhatják a csodát olyanoknak, akik még csak távolról hallottak számítógépről. És itt még majd egy évtizedre vagyunk attól hogy Vágási Feri vindózkilencvenöt után vágyakozzon.