Sirubia

Kedves olvasók, barátok, itt megjelentek. Kisebb szünet állt be a blogon (legjobb szakértőink már dolgoznak a probléma megoldásán) de addig is érdemes vigyázó szemeteket a római tanulmányutamnak szentelt írásokra, a relateproject.sirubia.net -re szegezni. Olaszország, Róma, ENEA Kutatóközpont (Italian National Agency for New Technologies, Energy and Sustainable Economic Development)

Lesznek szubjektív olasz-észlelések és exklúzív fotók (nem tréfálok, igen kevés kép található a központról, aki nem hiszi – google it! ) melyeket fővesztés terhe mellett, igazi kémtevékenyésg segítségével készítettem el. Szeizmikus rázóasztal, elektromágneshullám tesztelő, óriás napkollektor egészen közelről és egyéb sosemlátott kütyük, valamint nem utolsó sorban békésen táplálkozó úgynevezett TUDÓSOK természetes környezetükben megfigyelve.

Továbbá ajánlom szíves figyelmetekbe a naponta többször frissülő mikroblogoldalamat, (hogy íly veretesen fogalmazzak).

Ki ne vágyott volna kamaszkora óta arra, hogy olyan világi trükköket adjon elő a rágógumis papírral meg némi gyufával, mint MacGycer. Miközben persze a szkeptikus és a reáltudományokban képzetlen néző egyaránt tudta, hogy a megoldások csak félig helyesek, mégis remekül szórakozott.

Vannak egyértelmű esetek, melyről tudjuk, hogy nem, például 3 tábla csokoládéval ipari savszivárgást megállítani valószínűtlen, de vannak amik történetesen használhatóak. Ez a könyv részletesen és téma szerint csoportosítva sorra veszi az egyes részekben bemutatott trükköket. Bret Terrill és Greg Dierkers a két szerző minden egyes tükkhöz leírja, hogy mire van szükségünk, mit kell tennünk, mi a bemutatott trükk fizikai-kémiai-mechanikai alapja és hogy mennyire valószínű, hogy a fogások a valóságban is kihúznának minket a slamasztikából.

Nézzünk egy példát:
Kombinációs ajtózár kijátszása

Hol láthattuk: A Tűz és jég című részben, ahol Mac barátját meggyilkolják egy ellopott ékszer miatt, és a nyomok egy jól őrzött konzulátusra vezetnek.

Mire van szükség: egy nyomógombos számzáras ajtó, egy ceruza, egy darab papír

Teendők:

1. A ceruza belsejében lévő grafitot össze kell zúzni, hogy finom port kapjunk belőle.
Szórjuk a port a meglévő darab paprunkra.
Fújjuk rá a papírról a grafitport a számzár gombjaira, ügyelve rá, hogy mindenhova jusson egyenletesen.
Gondosan vizsgáljuk meg melyik gombra tapadt a legtöbb grafitpor.
Nyomjuk meg ezt a gombot.
Keressük meg, melyik a második olyan gomb, amire a legjobban tapadt a grafit, és nyomjuk meg ezt is.
És így tovább, amíg végig nem érünk a megfelelő darabból álló számsoron és ki nem nyílik az ajtó

Amiért működhet: Mikor az ujjak megérintik a gombokat, finom olajos lenyomatot hagynak maguk után. Minden következő gombra így már kevesebb zsír tapad rá. És persze minél többször nyomnak meg egy gombot annál zsírosabb lesz. Így tehát a grafitport (mely igen finomra porrá törhető, így tehát kiváló indikátoranyag lehet e kísérlethez) kirajzolja nekünk a gombok megfelelő sorrendjét.

Sajnos a tévétörténelem egyes fejezetei máig feldolgozatlanok, pedig vannak olyan gyöngyszemek, amely a mai napig rejtve vannak előttünk. Ilyen például a Digitalk (ami nem digi-talk hanem digit-alk, azaz digitális alkalmazásokat jelent), amelyről mai mesénk fog szólni. Mivel a felvételek még a NAVA egy penészes egérrágta dobozában hevernek pár terás tárolószerverén pihennek, metaadataiktól elszakítva szomorúan, ezért csupán élvezetes leírásomra tudnak hagyatkozni az érdeklődőknek.

Az MTV már a rendszerváltás előtt lehetővé tette, hogy a magyar nép is értesüljön a tudomány és technika bámulatos haladásáról (hogy a Föld banán alakú és hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni), így elindította 1987-ben a Digitalk című műsorát (érezzük a haladó gondolkodást az amerikánus címadás mögött, ugye?).

Sajnos a műsorról szó szerint semmit nem lehet találni Vágó Istvánról szóló Wikipedia szócikkben, sem a az imdb-n. Az oktató célú ismeretterjesztő sorozatnak 22 része készült el és került adásba, összesen 12 óra műsoridővel. Emellett elkészült egy, idézem: “számítógép-oktatóanyag Comodorre 64 számitógépre való magnetofonkazettára rögzithető formában” A témában szakértő vendégeket Vágó István interjúvolta meg, miközben bejátszásokkal illusztrálták az elhangzottakat. A részek általában tematikusan a számítógépes-információtechnológiai fejlesztéseknek egy szeletét járták körül:

• vállalatirányítási rendszerek
• robotok
• szoftver
• tervezés, modelezés, szimuláció a gyártásban
• gyógyítás
• informatika az oktatásban
• művészet, szórakozás

A kor körülményeihez képest a külső és belső felvételekkel, látványos bejátszásokkal és esetenkénti stúdióban látható demonstrációkkal kimondottan izgalmas volt a műsor. Szinte láthatjuk magunk előtt az ijedten felsikkantó nézőket, amikor a robottechnológiát bemutató részben egy kisebb kredenc nagyságú robot gurul be a kanapéban ülve beszélgető riporter és riportalany közé, U alakú karja között egy pohár vizet ki-ki lötyögtetve.

Ha visszagondolunk, hogy ilyen csodákat láthatott a jónép a februárban frissen indult Szomszédok és velőtrázóan visongató Linda között, akkor valóban valamiféle eksztatikus élmény foghatta el a nézőt, amikor arra gondolt, hogy a jövő elkezdődött elérkezett. A meghívottak a lehetőséget talán kicsit maguk is hitetlenül fogadva, de izgalomtól elfojtott hangon, már valódi napi tapasztalatokról számoltak be erősen keresgélve a szavakat, amikkel leírhatják a csodát olyanoknak, akik még csak távolról hallottak számítógépről. És itt még majd egy évtizedre vagyunk attól hogy Vágási Feri vindózkilencvenöt után vágyakozzon.

Napi kedvenc kreatív őrült című rovatunkban a Filozófus Akciófigurák megalkotóját és miniprojectjét szeretném bemutatni. Ian Vandewalker még filozófia szakosként vezette le szakmai frusztrációit az alábbi játékfigura-koncepció megalkotásával. Az alábbiak szigorúan utánközléssel:

“Aristotle
384-322 B.C.E.
Nationality: Greek
Group Alliances:

• “Angry” Ancients
• “Vicious” Virtue Ethicists

AKA:

• Careless Aristotle
• “Spare Us” Aristotle
• Aris-Total Destruction
• “Beware His Throttle” Aristotle
• The Philosopher

Powers: walking
Weaknesses: some people think maybe he could have taught Alexander the Great a little more about diplomacy.
Notes: The high quality of this product is ensured by the four causes at work in the manufacture of the toy: the plastic, the assembly line robots, the designers’ creative ideas, and the profit from retail sales to spoiled children. Also, the following reasoning establishes that children will love the Aristotle action figure: All Philosophical Powers® figures are totally awesome. This toy is a Philosophical Powers® figure. Therefore, this toy is totally awesome.
Olvasom tovább…

Mindenki szeret magára élesszemű megfigyelőként gondolni, aki kiszúrja a hazugságot mondó ember szájrándulását és megjegyzi a gázoló autó rendszámát, pont, mint a filmekben. Nos a valóság sajnos nem mindig így működik. A következő kis bejátszással letesztelheted, hogy mennyire jó az észlelésed!

Figyeld meg a videóban látható kártyatrükköt a lehető legalaposabban!
Próbáld megfejteni hogyan változik meg a kártya színe!
(Tipp: érdemes megvárni amíg teljesen betölt a videó, hogy jobban meg tudjátok figyelni)

Nos, a dolog magyarázata abban rejlik, hogy a fókuszált figyelem tulajdonsága, hogy maximum egy információ bemenetet képes feldolgozni. Ilyenkor azonban fellép az a ajelenség, hogy gyakorlatilag vakokká válunk az egyéb változásokra. A videó esetében a fókusz az utasítás szerint a kártya színének megfigyelése volt, ezért az egyéb részletek megváltozását nem vagy szinte alig vesszük észre. Sokan érvelnek ilyenkor azzal, hogy dehát amúgy máskor képes vagyok több dologra figyelni egyszerre! ez részben így van, de ilyenkor tudatosan végzünk több dolgot egyszerre, ezt a szakirodalom megosztott figyelemnek nevezi.

Nézzük meg pontosan, hogy a kártyatrükk megtekintése alatt hova is fókuszál a néző! Az alábbi videó a mostánában népszerű eyetracking módszerrel készült és kis körök jelzik a 9 tekintetét:
Olvasom tovább…

A világ vörösbortermelése diagramszerű térképben ábrázolva, 2006-os adatok alapján, Hungaria is rajta van, elég előkelő helyen: (via Strange Maps)

Az emlékezet felülírása

Persze a képhamisítások története sokkal régebben kezdődött: Lenin már életében tisztában volt a média erejével, ezért a korabeli szovjet-orosz (hiszen kezdetben még Szovjetoroszországról beszélünk) filmalkotások nagy ismertségnek örvendtek. A nagy orosz októberi szocialista forradalomról megjelent és a világban ismertté vált képek nagy része mind hamisítvány. Az alábbi képet úgy ismerjük, mint ami az 1905. január 9-i Téli Palota előtti békés, Gapon pópa által vezetett tüntetést, mely végül gólyózáporral végződött, s amely Véres Vasárnap néven vonult be a történelemkönyvekbe. A kép azonban valójában Vjacseszlav Viskovszkij 1925-ben Január 9. címen forgatott filmjének egy képkockája.

Ugyanez áll a Téli Palota 1917-es ostromának hitt képre is, ami már csak azért sem lehet valódi, mert az esemény éjszaka zajlott. Amit mi ismerünk, az valójában egy szabadtéri előadásról készült kép.

A rendszer működésének egyik árnyoldala a párt számára nemkívánatos elemek eltüntetése volt. Az első ilyen hullám a vörös terrorban tetőzött: 1918. augusztus 30-án vette hágott a tetőfokára, mikor Lenin ellen merényletet kísérletek meg, mely majdnem sikeres volt, súlyosan megsebesítette a pártvezért. De a régi bolsevikok eltüntetése már a forradalom után nemsokkal megkezdődött. Mindenki aki Leninnel, vagy poltikai örökösével Sztálinnal szembe szállt, vagy akár csak kritikát fogalmazott meg, az eltűnt. Ez annyit jelentett, hogy vagy rejtélyes gyilkosság áldozata lett, vagy „öngyilkos lett“, esetleg ha szerencséje volt, valamelyik szibériai munkatáborba GULÁG-ba hurcolták.

Az egyik legismertebb kép G. P. Goldstein felvétele (Goldstein, 1984, történelemhamisítás, érted?), melyen Lenin beszédet mondd a moszkvai Nagy Színház előtt. A képen Lenin áll az emelvény tetején, annak bal oldalán, s átellenben kicsivel lejjebb a lépcsőn Trockij és Kamenyev áll.
Ezek a fotók csupán egyszer jelentek meg a Szovjetunióban ebben a formájukban. Ugyanis ezután Sztálin munkába kezdett: saját politikai szerepének növelésével párhuzamosan elkezdte eltüntetni politikai riválisait a közéletből és az élők sorából egyaránt. 1927-ben kiadtak egy montázs-képeslapot, melyen Trockij még látható, de Kamenyev már nem. Eztuán már a képe csak abban a formában jelent meg, ahol mindkettőjük helyére öt lépcsőfokot retusáltak, vagy egyszerűen levágták a kép felét. (Mint ismeretes Trockij ugyan elmenekült a Szovjetunióból, de évekkel később a szovjet titkosszolgálat embere sebezte halálra egy jégcsányánnyal 1940 augusztusában Mexikóban.)

Egy másik ismert kép, mely 1917. november 7-én, a Nagy Október második évfordulóján készült, Moszkva főterén, a Vörös téri ünnepségen. Itt még Lenin balján a szemüveges, tányérsapkás Trockij áll. Jobbján pedig a szintén szemüveges és nagy bajszos Kamenyev. Mint a következő képen látható már mindkettőjüket eltüntette a képhamisító. Itt azonban még nem ér véget a történet. Olvasom tovább…

Képek a propaganda szolgálatában

„Egy fotó megfellebbezhetetlen bizonyítéka annak, hogy egy bizonyos dolog megtörtént. A kép torzíthat, mégis mindig megmarad a föltevés, hogy létezik vagy létezett olyasmi, ami a képen látható“ (Susan Sontag).

„A Szovjet-Oroszországban működő fényképretusálók hollywoodi kollégáikhoz hasonlóan hosszú órkat töltöttek a legkülönfélébb testi hibák eltüntetésével, segítve a kamerát a valóság meghamisításában. Joszif Sztálin ragyás arca kivételes retusáló szakértelmet igényelt.“ (David King)

Ahogy az idézet is mutatja a nyilvános szerepléseken túl a nyomtatott propagandaanyagokban is mindennek tökéletesnek kellett lennie. Ez a fajta ábrázolás közelebb van ahhoz, ahogy Sztálin láttatni szerette volna magát. A retusálók simábbá és fényesebbé tették a bajuszt és a hajat, kisimították és világosabbát tették a bőrt. Ez egy kedvelt eljárás volt, az így nyert kép ugyanis nemcsak lágyabbá tette az arcot, hanem egyfajta földöntúli dicsfényt is kölcsönzött az ábrázoltnak, vagyis sokkal távolabb volt a realitástól, ugyanakkor főként a benyomásokra apellált.

Persze a szentimentális ábrázolásnak egy más formája is közkedvelt volt és (még az ma is a politikusok körében), ez a gyermekekkel való ábrázolás. A nép vezérét ábrázoló plakáton kezdetben még csak rajzos formában jelenik meg a szovjet ifjúság, akik feltekintenek Sztálinra és virággal díszítik a képmását, vagy mint Vladimirszkij: Rózsák Sztálinnak című festményén Ez az ábrázolás egyszerre jelent meg a többi szereppel, úgy mint a dicsőséges hadvezér, a bölcs politikus, a haza atyja és a birodalom egysége. Olvasom tovább…

“2000-ig négy vagy öt számítógépnek elégnek kell lennie az egész világnak.”

/T.J. Watson az IBM elnöke, 1945/

Egy szektát felépíteni és embereket első látásra szokatlan és abszurd dolgokra rávenni lehetetlennek és misztikusnak tűnik. Könnyű azt mondani, hogy akik ilyen csoportokhoz csatlakoznak azokkal helyből nem stimmel valami. Ez azonban elhibázott megállapítás. A következő hat lépés nagyjából lefedi azokat a vallásos vagy egyéb csoportokat, amelyek emberek tömegeit veszik rá a csatlakozásra. Szóval elő a papírral és pennával, mert itt következnek a legfontosabb aranyszabályok és azok az alapvető szociálpszichológiai mechanizmusaink, amelyekre apellálnak:

1. Definiáld a csoportodat!

• Határozd meg a csoportot. Ez két módon lehetséges. Egyrészt ki kell jelölni a csoportot és a szabályokat, feltételeket, amik teljesítésével valaki a csoport tagja lehet. Ez bizonyos szabályok betartása és más dolgok tiltása – aki ezekhez alkalmazkodik az a mi csoportunkhoz tartozik.

• Másrészt meg kell határozni, hogy kik az ellenpólus (pl: ellenség, bűnösök, kárhozottak). Ők azok akik nem mi vagyunk, akiket kerülünk és akiktől elkülönülünk. A másik csoport különféle negatív cimkékkel való ellátása hozzásegíti a tagokat, hogy a csoport egészét egyfajta megoldásnak, üdvözítőnek találják és az elköteleződés után ne akarják elhagyni a csoportot. (Pl.: “Semmi bajom ezekkel az Bétákkal, de azért jó hogy Alfa vagyok”).

2. Teremts saját világnézetet!

A leendő tagokat először is ki kell szakítani abból a közegből, amiben eddig éltek. Ez a külsőségekben ugyanúgy megnyilvánul, mint a hozzájuk eljutó információban is. Milyen intézkedéseket jelent ez a gyakorlatban?

• A tagokat térben és időben el kell távolítani az eddigi környezetüktől. Kezdetben ez bizonyos helyeken és időben tartott találkozókat jelent, a későbbiekben pedig saját tábort/élőhelyet (lásd Jim Jones szektájának guayanai lakóhelyét Jonestownt, ahová a tagok közösen települtek ki.)

• Itt meg kell fosztani őket a külvilág információitól, azaz nem nézhetnek tévét, nem olvashatják a híreket és leveleket ami kapnak a családtól, barátoktól cenzúrázni kell és nem fogadhatnak látogatókat sem.

• Az elvett információt és közeget egy másikkal kell pótolni. Ez általában egy világnézet, világmagyarázat, amely ezután meghatározza majd a csoport tagjainak gondolkodását, és amelynek parancsolatai (tanításai) alapján a napi rutint és az életüket vezérlő új csoportszabályokat fel lehet állítani. Ezeket az alapszabályokat pedig világosan és folyamatosan sulykolni kell.

3. Hiteles vezetőt a népnek!

Olvasom tovább…

Így:

(via PhD Comics)

A minap gondolkodtam azon, hogy számos témában fordulunk tanácsadóhoz, legyen az pénzügyi, lakberendezési, pályaválasztási vagy öltözködési kérdések. Azonban az egyik legfontosabb dologban, nincsen erre szolgáltatás: az egészségre.

Most nem arra gondolok, hogy amikor már érezzük, hogy fáj valami, akkor elmegyünk a szakorvoshoz (aki jobb esetben maszek, nem pedig csodás állami egészségügyi rendszer által felkínált orvoshoz). Ez ugye csak egy probléma tüneti kezelése, ha ez elmúlt, leginkább elfelejteni szeretnénk az esetet, nem pedig átgondolni a teljes egészségi állapotunkat. Pedig lehetséges, hogy egy teljes körű kivizsgálás és közép-hosszútávú előrejelzés elkészítésével fény derülne számos olyan egészségügyi kockázatra, amit ezen a ponton még megelőzhetnénk. Ez azonban nem történik meg, még akkor sem, ha rendszeresen járunk orvoshoz.

Miért nem? Mert az orvos (és mi is) csak a tünetekre figyelünk fel, és ami nem okoz problémát, azt ki is zárjuk a látószögünkből. Pedig ha jobban átgondoljuk, akkor szakmai lehetőségeinket, anyagi helyzetünket ugyanígy gondosan felmérjük, tervezzük, számolunk vele, nem csak akkor ha már baj van. Ellenben bőszen tervezgethet az ember fia előre 40 évre, úgy hogy a jelenben meghoz komoly kompromisszumokat. A probléma ott van, hogy amikor odaérne, kiderül, hogy talán meg se éri. Az a szolgáltatás amire én gondolok, a következőképpen nézne ki: a tanácsadó egy teljeskörű felméréssel kezdené

• általános paraméterek felvétele: kor, magasság, testsúly, vérnyomás, koleszterinszint, stb.
• családi kórelőzmények feltárása – jó tudni mire vagy hajlamos
• általános életmód felmérés: mikor kelsz, mennyit alszol/éjszakázol, mit mikor és mennyit eszel, alkohol és dohányfogyasztás
• alaposabb egészségügyi tesztek és szűrővizsgálatok, a fogak állapotától a szervekéig.

Ez arra lenne jó, hogy egy komplex profilt lehetne összeállítani, ami alapján látszik, hogy mi vár az ügyfélre az elkövetkező: nagyjából mennyi a várható átlag életkora, milyen betegségek kialakulása várható nála a genetikai tulajdonságai alapján és az életvitele mellett.

Következő lépésben el lehet dönteni, hogy megelégedünk-e ezzel vagy esetleg sokkoló eredmények jönnek ki és szeretnénk változtatni. Ekkor ugyancsak a szakember(ek) segítenek egy szakszerű terv összeállításában. Nem a lifestyle magazin szintű 4 napos diétás étrendre és a “járj sokat mozogni, égess füstölőt” jellegű jótanácsokra gondolok. Épp ellenkezőleg, az életmód figyelembevételével rakják össze azt a javaslatot, az étkezésre, sportolásra, esetleges orvosi problémák megoldására vonatkozóan. Persze az, hogy megfogadjuk-e az már csak rajtunk múlna.

Lázadó tinédzserek, fórum trollok és egyéb állatfajták hasznos kézikönyvét foglalta össze Lore Sjöberg két percben. Ahogy ő mondja ezek a vitatechnikák nem segítenek megnyerni a szócsatát, de segítenek kitolni addig, amíg az ellenfél fel nem adja a küzdelmet. Hát ez is egy cél.

Persze ezek nem véletlenül számítanak érvelési hibáknak, használatuk tisztességes, értelmes vitában erősen kontraindikált. Főleg ha véletlenül olyan vitapartnerre talál a használójuk, aki tudja ezeket kezelni, akkor könnyen visszafelé sülhet el a dolog. Bár a hamis dilemmához választhattak volna jobb példát, de lássuk be a Drakulás eldobható poénnak nem rossz. E mellett az argumentum ad hominemről és a Straw Man azaz szalmabáb érvelésről illetve a példa ennek a kifordítása valamint a Bagging the Question vagyis a kérdés megkerüléséről esik szó. Akinek ez még nem elég az teljes listáért erre tájékozódhat tovább. Ja és dobhat egy mélt nekem :)

(via Wired)