[twitter]

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

Varga Balázs, biológus – Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni. Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik. A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat….

Varga Máté, biológus – Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

a Critical Biomass blog rendszeres szerzője
ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

Sebestyén Endre, biológus – Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

[twitter]

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.

Hasznos holmik

Hely és időpont: December 15, este 19:00, Tűzraktér
A Meetupra az esemény hivatalos oldalán tudtok jelentkezni.
Az Budapest Science Meetup Facebook oldala itt található.
Az esemény Twitter csatornáját itt követhetitek.
A korábbi események videóit pedig a Blip.tv oldalán tekinthetitek meg.

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most). Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

via Wired Danger Room

A konferencia előadói öt nagyobb tematikus blokkban vizsgálják a virtualitás és a valóság összemosódását, a játékok lehetőségeit a tudományos kutatásban, vagy éppen ellenkezőleg, a tudományos kutatás lehetőségeit a játékokban. Külön, kiemelt hangsúlyt kapnak a komoly játékok, a videojáték kultúra dokumentálása és bemutatása, valamint a számítógépes játékok dizájnra és művészetekre gyakorolt hatása is.

A konferencia előadói a videojátékokkal társadalmi jelenségeket és eseményeket vizsgálnak, illetve modelleznek segítségükkel, netán az emberi civilizáció jövőjét vizionálják, vagy éppen e játékok segítségével akarnak fejleszteni, oktatni, nevelni.

Az “Űrhódító: videojáték konferencia az “Űrhódító. A számítógépes játék (r)evolúciója” című kiállítás keretében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Média Oktatási és Kutató Központ szervezésében, valamint a LUDUS támogatásával kerül megrendezésre.

A konferencia ideje: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 16:30 A konferencia megnyitója: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 10:00
A konferencia helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, XIV. kerület, Városligeti krt. 11.

I tried doing that by hand for an amazing old book I found once (“Beasts, Men and Gods” by Ferdinand Ossendowski- autobiography of a Polish count who escaped out his back door in Siberia in the middle of the winter during the Russian Revolution when they were coming to kill him, and tried walking across Mongolia, China, and Tibet to escape).
It took freaking hours and hours, the OCR process was a nightmare, and then a year or so later I found that someone had already done it on Project Gutenberg.
Never again. Oh, and I ended up breaking the binding of the fragile old book in the process :-(