Before HDMI came along
via TheRealGeek
Around 28:40 (no, this video is not that scene, it’s just for the eyes) Johnny complains about the uploaded data being too much. He’s asks: ‘what did you upload, the Library of Congress?’. But earlier they said the data is about 320Gb.
Footnote for beginners and those who slept through the Introduction to computer science: the printed collection of the Library of Congress expressed in data is around 235 terabytes today. Okay, be fair and let’s not hide the fact, that if you go back to 1995(when the movie was made) to check the data amount you’ll find that the Library hard drives held “just” one-half of one terabyte – which is far from 235 terabyte. For staying a bit on the educational line: the Library’s data amount is getting bigger with time (now it’s estimated growth rate is: 5 terabytes/month).
Just sayin’. Also: trolling is a art.
A konferencia előadói öt nagyobb tematikus blokkban vizsgálják a virtualitás és a valóság összemosódását, a játékok lehetőségeit a tudományos kutatásban, vagy éppen ellenkezőleg, a tudományos kutatás lehetőségeit a játékokban. Külön, kiemelt hangsúlyt kapnak a komoly játékok, a videojáték kultúra dokumentálása és bemutatása, valamint a számítógépes játékok dizájnra és művészetekre gyakorolt hatása is.
A konferencia előadói a videojátékokkal társadalmi jelenségeket és eseményeket vizsgálnak, illetve modelleznek segítségükkel, netán az emberi civilizáció jövőjét vizionálják, vagy éppen e játékok segítségével akarnak fejleszteni, oktatni, nevelni.
Az “Űrhódító: videojáték konferencia az “Űrhódító. A számítógépes játék (r)evolúciója” című kiállítás keretében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Média Oktatási és Kutató Központ szervezésében, valamint a LUDUS támogatásával kerül megrendezésre.
A konferencia ideje: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 16:30
A konferencia megnyitója: 2010. október 15. péntek, 9:30 – 10:00
A konferencia helye: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, XIV. kerület, Városligeti krt. 11.
9:55 Via szombaton még tuti nem lesz netem az új lakásban szóval levelet írni mindenképp átugrok sztem
9:55 x A wifim tárt ssidvel vár
9:56 Via awww geekromantika <3
Egy saját Adium profilképet próbáltam előbányászni a rendszerből, amit még korábban built-in kamerával készítettem, és titkon reménykedtem benne, hogy az Application Support egyik sötét sarkában valahol a rendszer eltárolja ezeket, és így kutakodva bukkantam rá egy érdekességre.
Előzetesen el kell árulnom, hogy a rendszerváltáskor és hardverváltáskor az egész appsupport mappát reflexszerűen áthúzom backupba, így lehetséges, hogy például az első 2006-os hackintosh rendszeremről még megvannak chatlogok.
Mindenesetre az Application Support/Adium2.0-án belül szisztematikusan elkezdtem átnézni, hogy vajon hol tárolja a kamerával készített képket. és ekkor találtam rá, hogy az Adium nem felülírja a kontaktjaid avatarját iconváltáskor, hanem egy automatikusan generált fájlnéven eltárolja az összeset. Ennek megfelelően az elmúlt 3-4 év alatt 170 kontakt által 890 darab ikon gyűlt össze. Sajnos a generált fájnévben semmi nem utal arra, hogy melyik kontakhoz tartoztak eredetileg.
A tárolási mappa elérési útja:
Library/Application Support/Adium 2.0/Users/Default/libpurlpe/icons
A világ egyik leghatékonyabb könyvszkennelő szerkezetét látjuk a videón, melyet a Tokiói Egyetemen fejlesztett ki négy japán mérnök: Takashi Nakashima, Yoshihiro Watanabe, Takashi Komuro, valamint Masatoshi Ishikawa.
A gép 500 kép/sec sebességgel olvassa be az oldalakat: szöveget és képet egyaránt. A szerkezet ezután feldolgozza a kapott jelet, kijavítja a szkennelés során létrejött torzulásokat és tökéletes digitális példányt készít a könyvből. A videóban a fejlesztő srcác azt mondja, hogy a felvételek 1000×1000-es felbontásban készülnek, amin azért valljuk be, a legkisebb légypiszok is remekül látszik. Igaz, hogy ez a koncepció nem lapoz magától, de gyorsabban is végez annál, hogy legyen idő kimenni szkennelés közben egy kávéra/cigire.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban ma délután megnyílt talán az eddigi legszínvonalasabb játéktörténeti kiállítás, ahol nem csak megnézi, de megtapogatni és kipróbálni is lehet a restaurált játékokat. A számítógépes játék ®evolúciója alcím utal arra is, hogy ez egészen korai darabok is megtalálthatóak majd időben előrehaladva a fontosabb modellek, egészen a Xboxig.
Kiállításunk címével Tomohiro Nishikado japán programozó 1978-ban bemutatott legendás programja, a Space Invaders, s annak 1980-as évekbeli magyar átirata, az Űrhódító előtt tisztelgünk.
S tisztelgünk a számítógépes játék minden hőse előtt: ez a kiállítás az informatika katalizátoráról, a szédítően fejlődő játékipar világformáló történetéről szól.
Bemutatjuk a számítógépes játék relikviáit: konzolokat és személyi számítógépeket a hőskorból. Bepillantunk a játék közösségi tereibe, a nyolcvanas évek gyerekszobájába s a kilencvenes évek csillogó-villogó játéktermébe. Szórakozva ismerheted meg az informatikatörténet egy olyan szeletét, amely a kultúrára is hatást gyakorolt. A játékipar “Új Hollywood” lett, s a leghíresebb játékok figuráit – a tömegkultúra ikonjaiként – a street-art művészeinek köszönhetően a nagyvárosok terein láthatjuk viszont.
A megnyitóra nem csak nosztaligázni vágyók jöttek el, az általános iskolágoktól egészen a nyugdíjasokig terjedő korosztályból voltak jelen, az aláfesőzenét pedig Failotron szolgáltatta. A kiállításra egy hatalmas szocreál nappali szekrénysorba vágott space invaderen át léphetünk be. A fekete teremben fényt csak a kiállított tárgyak kapnak, és a kipróbálható játékok képernyői villognak. A kiállítás ugyan ma nyitott, de egészen év végéig megtekinthető.


Olvasom tovább…
Eyecandy videó, mindnekinek aki értékeli:
12:52 Via a unix bible-t direkt lefénymásoltam és forgattam anno lelkesen
12:53 Via btw erről jut eszembe ötlet: nyár slágerének: unix parancssor mintás bikini?
12:53 [srác] ijesztő dolgok ezek
12:53 [srác] nem merném unmountolni
12:53 Via :D