“As a commodity, the candidate goes through the traditional steps of product marketing—create identity (brand image), get party approval (company image), win primary election (test market), campaign hard (advertising and distribution), get elected (market share), and stay in office (repeat sales) (Kotler, 1975, p. 768)”

Staci M. Zavattaro: Brand Obama

[twitter]

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

Varga Balázs, biológus – Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni. Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik. A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat….

Varga Máté, biológus – Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

a Critical Biomass blog rendszeres szerzője
ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

Sebestyén Endre, biológus – Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

[twitter]

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.

Hasznos holmik

Hely és időpont: December 15, este 19:00, Tűzraktér
A Meetupra az esemény hivatalos oldalán tudtok jelentkezni.
Az Budapest Science Meetup Facebook oldala itt található.
Az esemény Twitter csatornáját itt követhetitek.
A korábbi események videóit pedig a Blip.tv oldalán tekinthetitek meg.

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most). Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

A filozófiájuk a következő:

Unfollowing is more than just deleting somebody from your Twitter follow list. It can be life changing. It could be life threatening. But even worse: it could go unnoticed! That’s about to change with Unsocialize This. We help you to anonymously notify the people you unfollow. We bring it to their attention that their social actions have consequences and that their social influence is shrinking. It’s time to punish those that are unsocial. Take action now!

A folyamat anonim, vagyis elvileg a tovább már nem követett személy és az őt törlő felhasználó közti kapcsolat nem publikus, ezért amikor valakit nem követnek tovább, akkor a rendszer kiértesíti a Twitter fiók tulajdonosát: “Agent 2473 is assigned to unfollow you. Your social influence is shrinking. See http://unsocializethis.com”

Ez az üzenet azonban nem DM-ben, hanem az Unsocialize this Twitter accountjától nyilvánosan címzett @reply formájában érkezik (én próbaképpe a BpScienceMeetup accal teszteltem, ezért ő a címzett). Hazudnék ha azt mondanám, hogy pontosan látom, hogyan fog ez ösztönző feedbacket jelenteni egy “unszociálisan” viselkedő twittelő számára, de ezt majd eldönti a tömegek bölcsessége. Az alkalmazás első használata után az Unsocialize this Twitter fiókja automatikusan követni kezd. A követettek alacsony számából egyelőre még nem lehet megbecsülni a népszerűségét, de ez valószínűleg inkább annak tudható be, hogy az Unsocialize this csak november elején indult (legalábbis a whois szerint 2010 november 10-én regelték a domaint.)

Te használnád? Miért (nem)?

Ebben a bejegyzésben a 3 szerintem legérdekesebb előadást foglalom össze: Walitschek Csilla (Libri), Szemere Gabriella (Polc.hu, Sanoma), Bodó Balázs (BME MOKK).

Walitschek Csilla a Libri Zrt.

Adódik a kérdés, hogy akkor mi alapján dől el hogy mely címek kerülnek be a kínálatba? Az eladhatósági szempontokkal szemben állni látszanak általában a kultúrpolitikai szempontok. Ugyanakkor egy profitorientált kereskedőnek szükséges-e a kultúrpolitikával való foglalkozás? – tette fel a kérdést az ügyvezető, majd azonnal meg is válaszolta: ugyan szerinte nem lenne az, ők mégis igyekeznek felvállalni, hiszen vannak olyan szigorúan kulturális-művelődési szempontok ami alapján mondjuk Áprily Lajos-t akkor is a polcon kell tartani, ha tudható, hogy csak csekély számú példány fog elfogyni belőle éves szinten.

A másik ilyen kultúrpolitikai szempont a gyermekekbe, azaz a jövő olvasó nemzedékébe történő invesztálás. Az a nemzedék akik számára a könyvek a számítógépekkel és az internettel való konkurenciát jelentik, különösen fontos, hogy már egészen fiatalon olvasást szerető egyénekké váljanak. Ha ugyanis már gyermekkorban természetessé válik, hogy könyvek vannak a lakásban és a hétvégi könyvvásárlás, könyvolvasás a családi program része, akkor ezekek a gyerekek felnőttként nagyobb valószínűséggel válnak állandó könyvvásárlókká – érvelt az ügyvezető. Részben ezt igyekeznek elősegíteni az olvasósarkok is, ahol nyugodtan leülve bele lehet olvasni a művekbe, nem kell a polcok között állva, kényelmetlenül egyik lábról a másikra állva szobrozni.

A Libri Könyvkereső projekt is egy olyan szolgáltatás, amivel a vásárlók kiszolgálása a cél. Ha ugyanis van egy könyv, amit a felhasználó keres éppen nem kapható, akkor a Libri igyekszik “a föld alól is” a tervek szerint 8-10 napon belül előkeríteni a könyvet, szükség esetén Print On Demand-ben újranyomják a címet. Ehhez természetesen azokat a kapcsolatait, információit és együttműködéseit tudja felhasználni, amellyel egy egyszerű vásárló nem rendelkezik. Ezzel a terjesztő a keresleti piac olyan, eddig elhagyagolt szegmensét is igyekszik kiszolgálni, akit eddig alapesetben az antikvárpiac szoltált ki. A Könyvkeresőben meghagyott e-mailcímre legvégső esetben 30 napon belül valamilyen értesítést küldenek a keresett címről, és még ha nem is találják, a legközelebbi olyan alakalommal amikor a megflaggelt cím bekerül, akkor automatikusan értesítik a felhasználót – még akkor is, hangsúlyozta az ügyvezető – ha ez egy év múlva lesz.

Szintén új keletű marketingfogás nálunk a húzó, (vagy annak szánt) címek esetében a szerzőmarketing, amikor nem elsősorban, vagy nem csak a könyv, hanem a szerző imázsának felépítésére is komolyabb összegeket fordít a kiadó – mindezt persze marketing keretből. Ilyenre példa a Libri esetében Frei Tamás, akinek a könyvével kapcsolatban promóciós médiafelületeket vásároltak, és ezzel közvetve serkentették az árusított könyvek eladását. Végül mégegy szakmai stratégiát osztott meg a hallgatósággal az ügyvezető, vagyis hogy mi az a 16 kitételből álló kritériumrendszer, ami alapján eldől, hogy megéri-e a polcrakerülés és polcon tartás költségeit a kiadvány a várható bevételhez képest:

1. ki a szerző
2. ki a kiadó
3. melyik tematikába/alkategóriába tartozik a cím
4. mennyi az összes példányszám
5. a kiadó által tervezett újranyomás dátuma
6. milyen árréssel dolgozik a terjesztő a konkrét esetben
7. van-e szezonja a témának (nyári utazások/karácson stb.)
8. szerző korábbi műveinek eddigi fogyása
9. helyettesítő termék viselkedési görbéi
10. külső piaci tényezők
11. árkategórián belüli trendek – azonos időszakokhoz viszonyítva
12. kategórián belüli újdonságok cikkszáma
13. kiadói marketing rating
14. Libri marketing támogatása a címhez
15. versenyképességi attirbútum
16. szerző sztár indexe

Dr. Szemere Gabriella – polc.hu (Sanoma)

-> Rövid karrierje ellenére már körülbelül 3 millió e-book olvasót adtak el eddig világszerte, és ez a szám csak növekedni fog

-> a világ vezető kiadói azzal számolnak, hogy 2010-ra minden 2. kiadott könyv már e-könyv lesz (és ez még egy szolid becslés)

Az Alice for iPad kapcsán Szemere Gabriella azt mondta, hogy amíg a három hónapja az volt a kommentárja a videóhoz, hogy ez a jövő, addig 2010 utolsó negyedévében inkább azt modnaná, hogy ez a mai valóság. Olyannyira így van ez, hog D. Tóth Kriszta két gyermekkönyve már el is készült az Alice-hoz hasonló iPad-re tervezett változatával, és nemsokára letölthető lesz az AppStore-ból. Azt, hogy a magazinszerű tartalmak hogyan fognak megjelenni iPaden, arra a finn központ koncepcióvideóját hozta illusztrációnak, amely demóval kapcsolatban azt mondta, hogy mivel sok multimédiás tartalom található benne, ezért nem volt olcsó, az elkészítés mintegy 28 ezer EUR-ba került. (Mondjuk én személy szerint nem látom, hogy egy ilyen költségesen előállított tartalmat ki venne meg, de ezt meghagyom a kommentben vitázóknak.)

A hazai fejlesztésekről még annyit árult el, hogy a Story és az egyik autós magazint készítették el ebben a formátumban. A piaci realitásokra átevezve leszögezte, hog érdemes látni a nagyságrendeket a hazai könyv és magazinpiac 65 milliárdot jelent, ebből még csak 10%, azaz 6 milliárd az online termékek aránya. Ahogyan azt Szemere kifejtette a sikeres hazai e-könyv kereskedelem bevezetésének 3 fő kritériuma van:

1. nagy választék
2. jó árstruktúra ( a Sanománél ez: 45% terjesztő, 55% kiadó – tervezett)
3. a rendszer legyen gyors, egyszerű ugyanakkor megbízható

Általában az e-könyv piac tartalmait a következő termékek alkothatják: új és csak e-kiadású e-könyvek, kis példányszámú (print esetében nagyobb disztribúciós és fajlagos költségű) szak- és rétegkönyvek, lexikonok, szótárak, tankönyvek és utánnyomások. Egy ilyen rendszerben a Sanoma következő tartalomaggregátorként vázolta a szerepét: a kiadóktól megvenné az elektronikus szövegeket pdf és ePub formátumban, majd saját szerverein tárolva szolgálná ki nem csak a usereket, hanem akár a kiadók saját webshopjait. A fizetés valós idejű vásárlás lévén csak bankkártyával lenne lehetséges, amely ma a webshopos vásárlások 10-15%-át teszi csak ki, ugyanakkor ennek az emelkedését várják a jövőben. A kiadókat havi bontásban, 30 napos elszámolással akarják kifizetni, kizárólagos megállapodások nélkül.

A rendszernek ahogy az előadás címe is előrevetítette, azonban vannak buktatói is: Magyarországon (és a világ számos egyéb országában is jellemző probléma) hogy a kiadók nem rendelkeznek az e-kiadások jogaival, és ezt számos esetben maguk sem tudják, csak on-the-fly derül ki a projektek során. A jogok megszerzése egy lassú és nehézkes folyamat, amely így a teljes átállást belassítja. A külföldi jogtulajdonosok nagy valószínűséggel bizalmatlanok lesznek. A régi címek döntő többségének nincsen digitális változata, ezeknek a digitalizálása viszont a címek számára való tekintettel jelentős összegre rúg és hosszadalmas is. Ahány töredelő annyi félre PDF kiadás létezik. A polc.hu a saját tervei szerint az 1. kritériumnak megfelelve az 1000 kínálati cím elérése után kíván piacra lépni, a printhez képest -30 -40%-os kedvezményt tudnak majd biztosítani majd a vásárlóknak, a fizetés pedig standard OTP terminálon lesz majd lehetséges, az e-könyvek pedig itthon tárolódnának majd, az árak pedig – a hazai szabályozás értelmében – 25%-os áfát tartalmaznának.

Az etap harmadik ugyanakkor talán legátfogóbb előadása

Bodó Balázs:

A DRM mítosz: mire jó a másolásévdelem és mire nem volt. Bodó a kalózkodás történetének kimerítő kutatása során, és a nemsokára megjelenő könyvének fő tapasztalatait az alábbi 5 pontban foglalta össze a hallgatóság számára:

1. ahol van a kereslet kínálat közt űr, azt a feketepiac fogja betölteni
2. a jogosultak által szabott ár, a kínálat változatossága, a formátum stb. egyaránt vezethet az űr létrejöttéhez
3. a feketepiacra adott tipikus reakció: az államhoz fodrulunk a szabályozás szigorításáért, ahelyett, hogy a saját modellekt vizsgálnák felül
4. a kalózok épp ezért a hatalom perifériáján aktívak, ahol a végrehajtó hatalom gyenge, és/vagy a szabályozás bizonytalan (kiegészítés tőlem: és/vagy ahol nem működik az ellenőrzés és retorzió megvalósítása)
5. a kalózkodásnak központi szerepe van a perifériák modernizációjában és fejlődésében

A nézőtéren ülő kiadók és terjesztők képviselői számára az előadó nem tett mást, mint hogy lépésről lépésre bemutatta, hogy milyen lépéseken megy keresztül az a könyves tartalmat legálisan megvásárolni óhajtó felhasználó az ma itthon e-könyv vásárlásra adja a fejé. Valamint, hogy miért vezet ez (nagy részben a DRM miatt) szükségszerűen egy általános lehetetlen helyzethez, vagy olyan abszurd történethez, hogy egy oktató nem tudja a saját maga által írt tankönyv egy részletét legálisan kiosztani a hallgatók között a saját szemináriumi óráján. A felhasználó tapasztalatai a következők:

1. “vettem egy ebookot, és nem tudtam megnyitni a meglévő olvasómon” – első akadály
2. “letöltöttem a megfelelő olvasót – nem tudtam nyomtatni, részben se” – második akadály
3. “megoszanám social weben, vagy bárhol, max 1-2 mondatot: még ez is tiltva volt” – harmadik akadály
4. “”a kiadós ismerős azt mondta ennek a DRM-nek a be kódolása a könyvbe 100 Ft, amit a vásárló fizet meg az árral :) ” – negyedik, meg ötödik akadály
5. “vannak ám jogaim -gondolja a fogyasztó- (lásd szabad felhasználás), ugyanakkor a drm pont ezektől a jogaimtól foszt meg, írtam is akiadónak, természetesen a kérdést sem értették, nemhogy létrejött volna a közös megegyezés” – hatodik akadály
6. ilyen esetben, ha a megyegyzés nem jön létre, akkor az eseti testület tehet egy ajánlást, amit el lehet a jogalkalmazóhoz vinni – meg is léptem, válasz a pecsétes papíron: “nem áll módunkban eljárni” magyarázat: nem streamelt letöltésre, azaz ahol én választom meg a letöltés helyét és idejét, ott nem tudnak eljárni – hetedik akadály

A fennmaradó egyéb opció, hogy könyvtárakban és egyéb gyűjtőhelyen próbál hozzájutni a tartalomhoz, de mivel ez sem sikerült, így nem marad más választás, mint hogy egy Google kereséssel és 2 perc rászánásával meg kell törni a DRM-et. Amellett, hogy a fenti történet már önmagában az őrület circulus vitiosus-a ráadásul ez még egy olyan szcenárió, ahol a történetbeli felhasználó legalább megpróbált minden lehetséges utat arra, hogy a jogszerűség és a kiadói lojalitás talaján maradjon. Az előadónak ezután két fontos megfontolásra szánt tanácsa (és egy figyelemfelhívása) volt még a kiadók felé: -> mivel az entikvár könyvek piaca is egyfajta kalózkodás (melyre csak történeti okainál fogva nem tekintünk akként ami) miközben egyérteműen ez a könyvkiadás második piaca, ezért az e-könyvek árát nem az új kiadású, hanem az antikvár könyvek árához kell igazítani, ha igazán élhető alternatívát akarnak ajánlani.

-> A fenti lépésekben jól látható volt, hogy a DRM mely ponton meg szabad felhasználású jogok elveszítéséhez vezet, ezért ha már ragaszkodnak a kiadók a másolásvédelemhez, akkor azt érdemes lenne a termékeknél a különféle szabad felasználások és felhasználói igényekhez igazítani (csak e-book olvasáshoz használom, saját célra sokszorosítani szeretném, stb.)

-> Számos olyan rétegpiac van, ahol igenis van együttműködés, belső megállapodás a fekeetepiac és a tartalomelőállító/terjesző között. hazai nemzeti zenekarok és mangaközösségekben aránylag gyorsan rájöttek a felhasználók, hogy a korlátlan feketepiac nem vezet máshoz, mint hogy az új kiadások fognak megszűnni a tartalomelőállító anyagi lehetőségeinek beszűkülése miatt. Ilyen közegekben a tartalmi feketepiacon nagyon is működő gyakorlat, hogy egy “hivatalos” megjelenés esetén feketepiaci embargó lép fel az adott műre.

A videókat Kelt készítette, az SF Meetup szeptemberi előadásán.
További információkért kövessetek minket Twitteren vagy a blogon.

A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.

Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.

A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.

Csatlakozzatok a Meetuphoz, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.

Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.