Sirubia

Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.

Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.

Bizonyára sokaknak ismerősek például az állami tulajdonú cégek vezetőinek a fizetéséhez, az egyetemi rektorok javadalmazásához, a Gripen vadászgépek beszerzése körüli gyanús ügylethez kapcsolódó történetek, vagy akár a nettó közpénzpazarló sávolyi motorversenypálya-beruházás megakadályozása. Ezeket az eredményeket az újságírók és a civil szervezetek az információszabadság adta joggal élve érték el közérdekű adatos pereink segítségével.

A lényeg tehát, hogy bárki, akit érdekelnek a közérdekű adatok, megismerheti azokat. A gyakorlatban ez elsősorban az újságírókat érinti, számukra munkaeszköz, a cikkekhez szükséges információbázist tudják felépíteni – a közérdekű adatok a helyi témáktól kezdve országos ügyekig használhatóak.

A TASZ közel 10 éve segíti az újságírók munkáját, jogi tanácsot adunk, amennyiben szükséges, pereket indítunk. Forduljon hozzánk Ön is! Használja a közérdekű adatok megismerésének jogát!

Ismerje meg az újságíróknak készült módszertani füzetünket (pdf), és tájékozódjon a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogszabályokról rövid összefoglalónkból!

via tasz.hu

Created by: OnlineSchools

“As a commodity, the candidate goes through the traditional steps of product marketing—create identity (brand image), get party approval (company image), win primary election (test market), campaign hard (advertising and distribution), get elected (market share), and stay in office (repeat sales) (Kotler, 1975, p. 768)”

Staci M. Zavattaro: Brand Obama

Szalai Ferenc, fizikus – Emlékező áramköri elemek fizikája

[twitter]

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

Varga Balázs, biológus – Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni. Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik. A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat….

Olvasom tovább…

A 2010. novemberi Budapest Science Meetup egyik legjobban sikerült előadását itt is megosztom veletek:
Dr. Galántai Zoltán
Szex, házaság, párkapcsolatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most). Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

A being social, social network gondolkodás a közösségi portálokkal és alkalmazásokkal együtt annál gyorsabban terjedt el, mint hogy pontosan tudtuk volna, hogy mit jelent. 2010-ben nagyobb hangúlyt kaptak a negatív jelenségek (Facebook privacy botrány, a Twitter vírus) és ezzen nem azt mondom, hogy több lett, csak azt hogy nagyobb nyilvánosságot kaptak. Valami ilyesmi jelenségnek tartom az Unsocialize this alkalmazást, amelynek az a célja, hogy a Twitteren figyeli az unfollow-kat és amennyiben valakit sokan unfollow-olnak, úgy automatikusan üzenetet küld a felhasználónak. Elvben ha valaki sokat trollkodik, sok automatikus feedet tol ki a Twitter fiókján keresztül, sokat hisztizik és ezt a barátai/követői megunják, akkor eddig az unfollow észrevétel maradt, ezért a felhasználó semmilyen feedbacket nem kapott az eseményről, ezáltal a viselkedéséről sem. Ezen akar változtatni az Unsocalize this.

A filozófiájuk a következő:

Unfollowing is more than just deleting somebody from your Twitter follow list. It can be life changing. It could be life threatening. But even worse: it could go unnoticed! That’s about to change with Unsocialize This. We help you to anonymously notify the people you unfollow. We bring it to their attention that their social actions have consequences and that their social influence is shrinking. It’s time to punish those that are unsocial. Take action now!

A folyamat anonim, vagyis elvileg a tovább már nem követett személy és az őt törlő felhasználó közti kapcsolat nem publikus, ezért amikor valakit nem követnek tovább, akkor a rendszer kiértesíti a Twitter fiók tulajdonosát: “Agent 2473 is assigned to unfollow you. Your social influence is shrinking. See http://unsocializethis.com”

Ez az üzenet azonban nem DM-ben, hanem az Unsocialize this Twitter accountjától nyilvánosan címzett @reply formájában érkezik (én próbaképpe a BpScienceMeetup accal teszteltem, ezért ő a címzett). Hazudnék ha azt mondanám, hogy pontosan látom, hogyan fog ez ösztönző feedbacket jelenteni egy “unszociálisan” viselkedő twittelő számára, de ezt majd eldönti a tömegek bölcsessége. Az alkalmazás első használata után az Unsocialize this Twitter fiókja automatikusan követni kezd. A követettek alacsony számából egyelőre még nem lehet megbecsülni a népszerűségét, de ez valószínűleg inkább annak tudható be, hogy az Unsocialize this csak november elején indult (legalábbis a whois szerint 2010 november 10-én regelték a domaint.)

Te használnád? Miért (nem)?

November 4-én, csütörtökön tartották az IBS-en a Kreatív szervezésében a második Könyvmarketing Konferenciát.

Ebben a bejegyzésben a 3 szerintem legérdekesebb előadást foglalom össze: Walitschek Csilla (Libri), Szemere Gabriella (Polc.hu, Sanoma), Bodó Balázs (BME MOKK).

A könyvkiadókat és könyvterjesztőket megcélzó konferencia első előadója

Walitschek Csilla a Libri Zrt.

ügyvezetője a hazai könyvértékesítés és terjesztés jelenlegi valamint jövőbeli stratégiákkal kapcsolatban a következőket foglalta össze: miközben a kiadott könyvcímek száma stagnál, addig a példányszámoké az elmúlt években erősen csökkent. Ugyanakkor a termékpaletta szélesítéséről semmiképpen sem lehet lemondani. Miközben a legnagyobb alapterületű boltjukban 40 ezer címet tartanak polcon, ebből a számítások szerint 17 ezer iránti keresletből áll össze a bevétel nagy része, és ezzel együtt 6-7000 címből pedig gyakorlatilag nem adnak el semennyit.

Adódik a kérdés, hogy akkor mi alapján dől el hogy mely címek kerülnek be a kínálatba? Az eladhatósági szempontokkal szemben állni látszanak általában a kultúrpolitikai szempontok. Ugyanakkor egy profitorientált kereskedőnek szükséges-e a kultúrpolitikával való foglalkozás? – tette fel a kérdést az ügyvezető, majd azonnal meg is válaszolta: ugyan szerinte nem lenne az, ők mégis igyekeznek felvállalni, hiszen vannak olyan szigorúan kulturális-művelődési szempontok ami alapján mondjuk Áprily Lajos-t akkor is a polcon kell tartani, ha tudható, hogy csak csekély számú példány fog elfogyni belőle éves szinten.

A másik ilyen kultúrpolitikai szempont a gyermekekbe, azaz a jövő olvasó nemzedékébe történő invesztálás. Az a nemzedék akik számára a könyvek a számítógépekkel és az internettel való konkurenciát jelentik, különösen fontos, hogy már egészen fiatalon olvasást szerető egyénekké váljanak. Ha ugyanis már gyermekkorban természetessé válik, hogy könyvek vannak a lakásban és a hétvégi könyvvásárlás, könyvolvasás a családi program része, akkor ezekek a gyerekek felnőttként nagyobb valószínűséggel válnak állandó könyvvásárlókká – érvelt az ügyvezető. Részben ezt igyekeznek elősegíteni az olvasósarkok is, ahol nyugodtan leülve bele lehet olvasni a művekbe, nem kell a polcok között állva, kényelmetlenül egyik lábról a másikra állva szobrozni.

A Libri Könyvkereső projekt is egy olyan szolgáltatás, amivel a vásárlók kiszolgálása a cél. Ha ugyanis van egy könyv, amit a felhasználó keres éppen nem kapható, akkor a Libri igyekszik “a föld alól is” a tervek szerint 8-10 napon belül előkeríteni a könyvet, szükség esetén Print On Demand-ben újranyomják a címet. Ehhez természetesen azokat a kapcsolatait, információit és együttműködéseit tudja felhasználni, amellyel egy egyszerű vásárló nem rendelkezik. Ezzel a terjesztő a keresleti piac olyan, eddig elhagyagolt szegmensét is igyekszik kiszolgálni, akit eddig alapesetben az antikvárpiac szoltált ki. A Könyvkeresőben meghagyott e-mailcímre legvégső esetben 30 napon belül valamilyen értesítést küldenek a keresett címről, és még ha nem is találják, a legközelebbi olyan alakalommal amikor a megflaggelt cím bekerül, akkor automatikusan értesítik a felhasználót – még akkor is, hangsúlyozta az ügyvezető – ha ez egy év múlva lesz.

Szintén új keletű marketingfogás nálunk a húzó, (vagy annak szánt) címek esetében a szerzőmarketing, amikor nem elsősorban, vagy nem csak a könyv, hanem a szerző imázsának felépítésére is komolyabb összegeket fordít a kiadó – mindezt persze marketing keretből. Ilyenre példa a Libri esetében Frei Tamás, akinek a könyvével kapcsolatban promóciós médiafelületeket vásároltak, és ezzel közvetve serkentették az árusított könyvek eladását. Végül mégegy szakmai stratégiát osztott meg a hallgatósággal az ügyvezető, vagyis hogy mi az a 16 kitételből álló kritériumrendszer, ami alapján eldől, hogy megéri-e a polcrakerülés és polcon tartás költségeit a kiadvány a várható bevételhez képest:

1. ki a szerző
2. ki a kiadó
3. melyik tematikába/alkategóriába tartozik a cím
4. mennyi az összes példányszám
5. a kiadó által tervezett újranyomás dátuma
6. milyen árréssel dolgozik a terjesztő a konkrét esetben
7. van-e szezonja a témának (nyári utazások/karácson stb.)
8. szerző korábbi műveinek eddigi fogyása
9. helyettesítő termék viselkedési görbéi
10. külső piaci tényezők
11. árkategórián belüli trendek – azonos időszakokhoz viszonyítva
12. kategórián belüli újdonságok cikkszáma
13. kiadói marketing rating
14. Libri marketing támogatása a címhez
15. versenyképességi attirbútum
16. szerző sztár indexe

Dr. Szemere Gabriella – polc.hu (Sanoma)

Az e-könyvek forgalmazásának lehetőségei és buktatói címmel tartott előadásában először ismertette, hogy a Sanoma a hazai magazinok 30%, új média divíziója pedig számításaik szerint 25%-os részesedéssel bír a hazai piacból. Az e-könyvel számára két releváns adatattal szemléltette a világtrendeket:

-> Rövid karrierje ellenére már körülbelül 3 millió e-book olvasót adtak el eddig világszerte, és ez a szám csak növekedni fog

-> a világ vezető kiadói azzal számolnak, hogy 2010-ra minden 2. kiadott könyv már e-könyv lesz (és ez még egy szolid becslés)

Olvasom tovább…

Egyre közeledik a szerda, csiszolódnak a prezentációk, gyűlnek az emberek, mi is nagyon izgulunk és terjesztjük a hírt. Aki jobban szereti az audiovizuális anyagokat, annak itt egy rövid videó a kezdeményezés létrejöttéről és a szeptember 15-i Bp Science Meetup programjáról és résztvevőiről razor tolmácsolásába.

A videókat Kelt készítette, az SF Meetup szeptemberi előadásán.
További információkért kövessetek minket Twitteren vagy a blogon.

A Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak szakmabelieknek, más területek képviselőinek vagy a tudomány iránt érdeklődőknek. Nagy örömünkre Szalai Feri akik a Budapest Newtech Meetup motorja is, engedte, hogy friss lelkesedéssel eltöltve folytassuk a korábban megkezdett rendezvénysorozatot, mivel mindannyian sokat hallttunk arról, hogy lenne igényetek egy ilyen meetupra. Ennek és saját vágyainkat beteljesítendő szeptembertől újra szervezünk Science Meetupokat, nektek akik érdeklődtetek, magunknak és persze annak a több százezres tömegne, aki még nem tudja mi is hiányzott eddig az életőből!

Meetup? Science Meetup? Az meg mi?

Célunk, hogy összehozzuk a fiatal kutatókat, akik beszámolhatnak eredményeikről, terveikről rövid lényegretörő előadások keretében majd összedughatjk fejüket és kötetlen formában beszélgethetnek a jelenlévők a kutatói lét és kutatási kérdések bármely aspekusáról.

Előadóknak elsősorban még a kutatói pályájuk elején lévő, de már jelentősebb eredményekkel redelkező fiatalokat fogunk felkérni figyelembe véve a hallgatóság javaslatait.

A találkozókon három 10 perces előadás hangzik el, amit 5 perces vita követ. Az előadásokat követő szabad beszélgetés az előadókkal és egymással a műsor szerves és melegen ajánlott részét képezi :) Az előadások nyelve angol vagy magyar.

Csatlakozzatok a Meetuphoz, ha szeretnétek értesítést kapni a következő alkalmakról, és kövessetek minket Twitteren! Ha írnátok nekünk, akkor ide tegyétek: BpScienceMeetup [at] gmail.com

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel.

Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait,végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

Nylevzsenik és világutazók, tessék találgatni,
aztán lájkolni a bejegyzést ;)

A Symphony of Science projekt célja, hog a tudományos tudást élvezhető és közérthető formába öntve közelebb vigye az emberekhez. John Boswell a projekt ötletgazdáját (aki többek között zeneelmélettel, filozófiával és közgazdaságtannal is közelebbi viszonyt ápol és elektronikus zenei projektekben vesz részt) főleg a Cosmos című tudományos ismeretterjesztő műsor inspirálta, valamint az amerikai közönség számára ismert tudománynépszerűsítők mint Carl Sagan, Ann Druyan, Steve Soter, David Attenborough, Jane Goodall vagy Stephen Hawking.

Eddig hat videó készült el a projekt keretén belül 2009 ősze, a projekt kezdete óta. Az elkészült alkotások a projekt szellemiségével egyezve ingyenesek, több formátumban eredeti és remixelt formában is letölthetőek. A projektet követhetik az érdeklődők Twitteren, vagy feliratkozhatnak a YouTube csatornára is.

9:55
Via
szombaton még tuti nem lesz netem az új lakásban
szóval levelet írni mindenképp átugrok sztem

9:55
x
A wifim tárt ssidvel vár

9:56
Via
awww
geekromantika <3

A Mindentudás Egyeteme 2002. október 28-i előadásán Hámori József agykutató a tanulás biológiai alapja kapcsán anekdotázott egy keveset:

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.

De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.

Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.

A világ egyik leghatékonyabb könyvszkennelő szerkezetét látjuk a videón, melyet a Tokiói Egyetemen fejlesztett ki négy japán mérnök: Takashi Nakashima, Yoshihiro Watanabe, Takashi Komuro, valamint Masatoshi Ishikawa.
A gép 500 kép/sec sebességgel olvassa be az oldalakat: szöveget és képet egyaránt. A szerkezet ezután feldolgozza a kapott jelet, kijavítja a szkennelés során létrejött torzulásokat és tökéletes digitális példányt készít a könyvből. A videóban a fejlesztő srcác azt mondja, hogy a felvételek 1000×1000-es felbontásban készülnek, amin azért valljuk be, a legkisebb légypiszok is remekül látszik. Igaz, hogy ez a koncepció nem lapoz magától, de gyorsabban is végez annál, hogy legyen idő kimenni szkennelés közben egy kávéra/cigire.

Olvasom tovább…