2010 June | Sirubia

Sirubia

Mindennapi intellektuális empíriák


Variációk tudománynépszerűsítésre


A Symphony of Science projekt célja, hog a tudományos tudást élvezhető és közérthető formába öntve közelebb vigye az emberekhez. John Boswell a projekt ötletgazdáját (aki többek között zeneelmélettel, filozófiával és közgazdaságtannal is közelebbi viszonyt ápol és elektronikus zenei projektekben vesz részt) főleg a Cosmos című tudományos ismeretterjesztő műsor inspirálta, valamint az amerikai közönség számára ismert tudománynépszerűsítők mint Carl Sagan, Ann Druyan, Steve Soter, David Attenborough, Jane Goodall vagy Stephen Hawking.

Eddig hat videó készült el a projekt keretén belül 2009 ősze, a projekt kezdete óta. Az elkészült alkotások a projekt szellemiségével egyezve ingyenesek, több formátumban eredeti és remixelt formában is letölthetőek. A projektet követhetik az érdeklődők Twitteren, vagy feliratkozhatnak a YouTube csatornára is.

Stuff No One Told Me


Alex Noriega egy Barcelonában élő alkotó, aki az élet apró bölcsességeit önti rajzba. Vagy ahogy ő fogalmazott: dolgok amiket senki nem mondott el neki, ezért magától kellett rájönnie. Két kedvenc képemet átemelem ide. Ti meg tegyétek be a feedolvasóba a kedves művészt jól. Mert az jó lesz nektek.
Personal note to Alex: keep up the good work!

Olvasom tovább…

2010. June 29. 9:00. | Nincs hozzászólás
Kategóriák: ajánló,jár a csoki,vélemény • Cimkék: , , , ,

Szemelvények Via logjából 2.


9:55
Via
szombaton még tuti nem lesz netem az új lakásban
szóval levelet írni mindenképp átugrok sztem

9:55
x
A wifim tárt ssidvel vár

9:56
Via
awww
geekromantika <3

2010. June 23. 11:00. | Nincs hozzászólás
Kategóriák: kommentár nélkül,szakmázás,számítógép,énblog • Cimkék: , ,

Pieta Peach – avagy Mario halála


No words needed. Really.

via TokyoMango

2010. June 19. 2:11. | Nincs hozzászólás
Kategóriák: jár a csoki,játék,kult • Cimkék: , , , ,

Easter Egg az Adium-ban, időutazás a kontakt avatarok közt


Egy saját Adium profilképet próbáltam előbányászni a rendszerből, amit még korábban built-in kamerával készítettem, és titkon reménykedtem benne, hogy az Application Support egyik sötét sarkában valahol a rendszer eltárolja ezeket, és így kutakodva bukkantam rá egy érdekességre.

Előzetesen el kell árulnom, hogy a rendszerváltáskor és hardverváltáskor az egész appsupport mappát reflexszerűen áthúzom backupba, így lehetséges, hogy például az első 2006-os hackintosh rendszeremről még megvannak chatlogok.

Mindenesetre az Application Support/Adium2.0-án belül szisztematikusan elkezdtem átnézni, hogy vajon hol tárolja a kamerával készített képket. és ekkor találtam rá, hogy az Adium nem felülírja a kontaktjaid avatarját iconváltáskor, hanem egy automatikusan generált fájlnéven eltárolja az összeset. Ennek megfelelően az elmúlt 3-4 év alatt 170 kontakt által 890 darab ikon gyűlt össze. Sajnos a generált fájnévben semmi nem utal arra, hogy melyik kontakhoz tartoztak eredetileg.

A tárolási mappa elérési útja:

Library/Application Support/Adium 2.0/Users/Default/libpurlpe/icons

Tudomány és költészet kapcsolatáról, avagy tanuljunk-e memoritert


A Mindentudás Egyeteme 2002. október 28-i előadásán Hámori József agykutató a tanulás biológiai alapja kapcsán anekdotázott egy keveset:

Babits Mihály, aki egyébként középiskolai tanár is volt Fogarason, Erdélyben, még a világháború előtt, onnét írt egy esszét, amiben kifejti azt, ami szerintem a legfontosabb minden iskolai tanmenetnél. Mire kell egy középiskolának ügyelnie? Mit kell tanítania? Két dolgot: gondolkodni és beszélni megtanítani. Ezt a kettőt állította Babits Mihály. Kérem szépen a gondolkodásban gyakorlatilag minden benne van, és a beszédben is több van, nem csak egy technika, sokkal több van. Csak azért mondanám, és ne haragudjanak, de egy kicsit kitérek.

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Teller Ede kép a Wikipédiáról

Az iskolai oktatásban különböző szemlélet módok ütköznek egymással. Az egyik az, hogy a gyerekeket nem szabad túlterhelni lexikális ügyekkel, meg a gyereket nem is jó az, ha túlterhelik, a akár az egyetemen akár a gimnáziumban a fejeket. Ugyanakkor ahhoz, hogy gondolkodni megtanuljunk, alapanyag is kell, ismeretanyag. Ismeretanyag nélkül nagyon nehéz valamin gondolkodni, tehát ismeretanyagra szükség van.


De mondok egy másik példát. Teller Ede, aki most 95 éves (☝), és ráadásul ma is kívülről fújja a kedvenc költőinek a verseit, aki pedig Ady Endre. Amikor megkérdeztük, hogy miért szereti Ady Endrét annyira, akkor azt mondta, hogy kérem szépen azért, mert ugye a fizika, amit én most az elmúlt évtizedekben gyakoroltam, az nagyon sokszor szimbolikus gondolkodásmódot is igényel, márpedig azt legjobban

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert

Ady Endre költészetéből tudtam átvinni a fizikába, a kettő között egyenes a kapcsolat, mondta Teller Ede, és el is hiszem neki.


Tehát a költészet és a fizika között van ilyen kapcsolatrendszer. Kérem szépen, ennyit a költészetről. És ennyit a memoriterről is, amit azért ne tessék túlzásba vinni, mert ugyanakkor Szent-Györgyi Albertnek is igaza van, aki azt mondta, hogy nem kell mindent ide betömni, mert hiszen a könyvekbe úgy is megvan, hanem tessék csak azt megtanulni, hogy melyik polcon, hol fogom megtalálni az illető könyvet. Ez is egy felfogás, az is egy felfogás, mind a kettőből tessék a jobbikat kivenni.

☝ Teller Ede azóta 2003. szeptember 9. elhunyt.