Sirubia

Jöjjön a szubjektív first hands-on élmény: bár a készülék alig 0.68 kg-os ez a súly eléggé relatív: elsőre kézbe véve a táblagép az 1024×768 látvány miatt könnyűnek érezzük egy hasonló netbookok élménye után, de ahogy Bigyó Felügyelő rávilágított egy idő eltelte után nehezebbnek érezzük. (Valahogy úgy, mint az egy Gyűrűt…) A fényes LCD kijelző, mely maximális fényerőre állítva a legkeményebb szívűeket is megkönnyezteti, kiváló a fényképek nézegetésére, remekül szolgálja az iPhone-on és iTouch-on már megszokott effekteket, és egyértelműen menő.

A gyakorlati használat terén: képregényolvasásra szintén alkalmas, nagyon szépen kihozza a színeket is, azonban könyvolvasásra nem javasoljuk. A böngészőn is élvezhetően lehet szörfölni a neten, azonban a gépelésről már megoszlanak a vélemények. Volt olyan a jelen lévő tesztelők közt aki azonnal megszerette, a kezdeti félregépelések ellenére is, azonban én egy 3 soros levélnél többet nem lennék hajlandó megírni rajta a pontossághoz szükséges (számomra) terészetellenes kéztartásban, annak ellenére sem, hogy támogatja a magyar ékezetes betűket. Valószínűleg ez annak is a függvénye, hogy alapvetően kinek mennyire kényelmes a virtuális billentyűzet. A képen is látható puha borítású tok feltehetően orvosolja a hosszabb távon kényelmetlen fogást, amit Bigyó Felügyelő kifogásolt, aki rászánja ezt a nem csekély összeget, az mindenképpen ruházzon be 39 dolcsiért egy tokba is.

Ami pedig a jó-e az iPad vitát illeti, pár dolgot észrevételeznék: a bemutatás után nem sokkal iszonyatos kritika zúdult az Apple-re, melynek lényegei elemei: nem jó a fejlesztési irány, nem fogja senki sem megvenni, mert nem lehet vele mit kezdeni, hiszen ebook olvasóból van jobb, munkaeszközből pedig használhatóbb, illetve eladták Az Álmot és pont olyan céggé váltak, mint anno az IBM (Pirates of the Silicony Valley – ideológiai alapú kritika). Valójában azonban ezek eltérő elvárások. Jó-e az iPad? Attól függ kinek. Személy szerint nekem, az asztali gép és a laptop és a BlackBerry mellé ha kellene valami, akkor az egy olcsóbb és szembarátabb ebook olvasó lenne, mondjuk egy Nook. Azonban aki otthon/munkahelyen is asztali gépet használ elképzelhető, hogy venne egy böngészésre és e-könyv olvasásra alkalmas iPadet a kompromisszumos 500 dollár környéki áron. Továbbá olyanok is lesznek, akik azonnal megveszik, attól függően, hogy kihasználják-e később vagy sem. Megintcsak egy más kérdés az a találgatás, amikor nagyságrendekkel egyszerűbb igényű felhasználókat céloznak meg vele. Szinte minden második a témáról szóló írásban felmerül, hogy az iPadet nagyszülőknek, szülőknek vennék meg ajándékba, vagy éppen nekik nem, mert nem boldogulnának a virtuális billentyűzettel. Ez nem eldönthető pusztán kor/vagyoni osztály alapján, sokkal inkább személyes preferenciákon fog múlni. A tények azonban magukért beszélnek: az első nap 300 000 darabot adtak el belőle, az első tulajdonosok átlagosan fejenként 3 alkalmazást töltöttek le az App Store-ból a gépen meglévő számos egyéb alkalmazás mellé.

It’s going to be a game changer – mondja Steve.

Game changer lesz-e vagy sem, az is tény, hogy az első nap letöltött kb 1 millió alkalmazás mellett 250 000 ebook-ot is letöltöttek már az iBookstore-ból (akik nyilván nem értenek egyet velem abban, hogy alkalmas-e könyvolasásra). Az Apple sikerének és stratégiájának egyik titka, hogy nem akar mindenki kezébe iPhone-t és iPadot adni, és nem is kell ehhez ragaszkodnia ahhoz, hogy mégis legyen 40 millió eladott iPhone a világon, valamint egyanrangú félként reprezentálódjon a médiában. (Valahogy úgy van ez a siker/sikeresség és cél kérdésében, mint a kispártok, akik sosem akarnak tömegpárttá válni, remekül megélnek abból, hogy ők a mérleg nyelve a nagy pártok között.)