Sirubia

A hagyományos bemegyek a boltba és megveszem a zenét felesleges fizikai adathordozóval együtt modell döglődik, a kérdés mindig az, hogy mi más lehetőség van, ami nem illegális letöltés. Van már néhány szolgáltatás, amik alternatívákká akarnak válni. Alább néhány ilyen szolgáltatást mutatok be röviden, a végén összehasonlító táblázattal.

Jamendo

A 2005 januárjában indult Jamendonak jelenleg 21834 közzétett albuma van és 580 699 aktív taggal rendelkezik, a világ minden pontjáról elérhető.

Fő stratégiája az önkéntességen alapszik: közzé teszi az alkotók által CC és Free Art licensz alatt rendelkezésre bocsájtott műveket, ezeket a felhasználók legálisan letölthetik, a számokba minden korlátozás nélkül belehallgathatnak. Aki szimpatizál az elképzeléssel, az PayPal segítéségvel támogathatja őket, mégpedig úgy, hogy a teljes összeget az előadónak, a művésznek a számlájára utalják átt.

Ezek a tartalmak DRM mentesek, teljesen szabadon használhatóak (az adott linensz szabályai szerint), másolhatóak, remixelhetőek. Formátumukat tekintve OGG vagy mp3 formátumokról van szó.

Spiralfrog

Bár a 2007. szeptemberében indított Spiralfrogot ez év márciusában leölték (ma a link már a konkurenciára mutat :) ), az elképzelés miatt érdemes róla is szólni: az iTunes vetélytársa kívánt lenni. Komolyabb szerződései voltak nagyobb lemeztársaságokkal (pontos litstát lásd a tálblázatban), melynek értelmében jó áron árulhatta a zenéket, ám csak a kanadai és USA-beli IP cím alól lehetett elérni a szolgáltatást. Bevételi forrásuk pedig az oldalon elhelyezett reklámokból származott.

„Célunk főként fiatal felhasználóinkak egy könnyen használható alternatíváját kínáljuk a kalóz zenékkel teli zenesite-ok helyett.“ Fogalmazta meg a cég mission statement-jét Robin Kent.

A kínálatban az év elejére már 3 millió dal és 5500 zenés videó állt, havi 6 millió látogatást regisztráltak és 2,6 millió regisztrált felhasználójuk volt.

A felhasználást számokba épített PlayForSure DRM korlátozta: a CD-re rögzítést nem engedélyezte, de hordozható zenelejátszó készülékekre való másolást igen. Mivel a PlayForSure Windows specifikus, ezért ez alól kivétel az iPhone, az iPod és valamilyen ironikus oknál fogva a Microsoft háza tájáról származó Zune is, melyeket nem támogatta a SpiralFrog. Ennenben felhasználóiknak garantálták továbbá, hogy a tartalmak vírus, adware és spyware mentesek voltak.

Amie street

A Brown egyetem végzősei 2006 júniusában alapított (Japánból 2007 december ) zenemegosztó és közösségi siteja, az AmieStreet igen nagy népszerűségnek örvend.

Modelljük alapja, hogy a dal alkotója feltölti a saját zenéjét DRM mentes mp3 formátumban, majd a felhasználó, akinek megtetszett a dal megvásárolja , és az összeg 70%-a jut vissza az előadóhoz, 30% az üzemeltetőhöz.

A demand-based pricing lehetővé teszi, hogy minden dal 1 centes árról indulva a vásárlőerő növekedésével magasabb áron keljen el. Vagyis ha jó a zene, akkor magasabb árért vásárolhatjuk meg, azaz meg kell fizetni a minőséget és a népszerűséget. Fontos azonban, hogy ha a letöltések száma emelkedik is, egy dal ára soha nem mehet 98 cent fölé (nota bene: ez pont egy centtel kevesebb, mint az iTunes music store-ban egy dal ára).

A teljesen DRM mentes tartalmak azzal is járnak, hogy a letöltés után ellenőrizhetetlen, hogy a felhasználó továbbosztja-e bármilyen formában a tartalmat. Azaz ez a szolgáltató épít a bizalomra, és arra, hogy hosszú távon kifizetődő, ha nem nézi a felhasználóit potenciális tolvajoknak.

Sellaband

Az egyik legérdekesebb a Sellaband modellje, itt is ingyenes a regisztáció és DRM mentesek a tartalmak. Itt szintén az előállítók (artist) töltik fel a zenét, és a felhasználók nem letöltik, hanem belehallgatnak, és ha tetszik nekik a szám és az előadó, akkor „befektetnek“ az adott művészbe, vagyis valamennyi pénzt ajánlanak fel, amit 10 dolláros egységekben tehetnek meg (beliver-ek lesznek). Egy előadó a saját tehetségével és reklámozásával tud belivereket és tőkét szerezni.

Ha pedig eléri az oldal által kiírt 50 000 dolláros határt, akkor a site-tal szerződésben álló A&R kiadó CD formátumban is kiadja a lemezt, melyből egyrészt a befektetők kapnak egy ingyen példányt. Ezen kívül ezek a kiadott számok ezután ingyensen letölthetőek a honlapról, nem részesedik belőlük a Sellaband, ellenben a befektetők részesednek az eladott cd-k bevételéből (illetve mínusz a zenekar haszna, kb a teljes összeg 60-70%-a), méghozzá olyan arányban, amilyen arányban hozzá járultak az 50 000 dollárhoz.

Ez a modell azért érdekes, mert nem rugaszkodik el a kézzel fogható termék előállításától, másrészt nem kész terméket árul, hanem azt mondja, abból legyen termék, amre potenciálisan van igény, kereslet is van. A site fellövése óta már 21 előadó albuma készült el, és további 11 zenekar vonult stúdióba. Ez látszólag nem, sok, de ehhez hozzá jön még a többi olyan zenekar, akik még az ötven ezres határt nem érték el, de már dollártízezreket énekeltek össze maguknak.

iTunes

Az Apple iTunes Store mint egyik legnépszerűbb és 2003 óta működő zenebolt került be az összehasonlításba, ennek sikeréről, /„már ha sikertörténetként azt értjük, hogy a sok százmillió mp3-lejátszó teljes kapacitásának egyre növekvő töredékén található legálisan beszerzett tartalom“ (írja Bodó Balázs tanulmányában) – letöltése itt / hallhattunk eleget. Összevetés képpen érdemes megnézni az adatokat, akár az elért felhasználók és feltöltött tartalmak és az árak tekintetében.
(kattra nő a kép)

(Disclaimer: a szerző nem tartja magát szakembernek, egy régebbi kurzuszáró dolgozat gyűjtését használta fel a bejegyzéshez.)